Egy gyakorlati útmutató az egységközpontú módszerhez
Kérdés:
Van egy bizonyos felhang minden könyvben, mint például antropológiai vagy fejlődési felhang, vagy bizonyos szakmai vagy pszichológiai vonatkozások alapján alkotott hangvétel. Figyelembe véve, hogy az anyagnak pontosnak és relevánsnak kell lennie, mi a legjobb módja, hogy könyvet készítsünk az egységközpontú módszerről?
Válasz:
Véleményem szerint ezt a könyv vagy akár a könyvek egy sorozata is, egy gyakorlati útmutató kell, hogy legyen az egységközpontú közösség megalkotásának elemeihez. Később ezek az elemek egy egységes integrális egésszé állnak össze. Ezért a gyakorlati vonatkozásokat kell hangsúlyoznunk, azt a módszert, ahogyan a lakosság különféle csoportjai különböző helyzetekben cselekednek, amelyeket iparos városokban, iskolákban, családi egységben figyelhetünk meg, mindegyikük a saját módján oldja meg a problémákat ahogyan egy egységes egész felé emelkedik.
Most egy szétválasztott társadalomban élünk, családban vagy osztályteremben, városban vagy részében, társaságban, és így tovább. Nyomás van az emberek között, amely külső és belső tényezőket is magában foglal. Meg kell mutatnunk, hogy hogyan vagyunk képesek mindezeket a belső egység felé vezetni, a közös erő felfogása felé, a közös gondolatba, a közösség felfogásába, amelyik megjelenik közöttük.
Végül is, egy család nem csupán egy férj és feleség, gyerekek és nagyszülők. Egy család valami olyasmi, ami összekapcsolja őket és a tulajdonságok és kapcsolatok gyűjteményét ami összeköti őket, mindent amit fontosnak tartanak és meg akarnak őrizni.
Hogyan is kellene megoldani az összes problémánkat és megválaszolni az összes kérdést az egységre alapozva, erre a szövetségre, ami őrzi, fejleszti és cselekszik a nevében? Először is, felemelkedünk az egységes közösség megteremtésének szintjére, és erre alapozva elkezdjük megválaszolni ezeket a kérdéseket, és úgy tesszük ezt, hogy a válaszok megerősítsék a közösségünket, szövetségünket és egységünket. Ekkor egyre magasabbra emelkedünk az egységben azáltal hogy megoldjuk ezeket a problémákat.
Egy nagyon érdekes tendenciát fogunk látni. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák csak azért jelennek meg, hogy egyre erősebben kapcsolódjunk általuk. Ez a legfőbb értelem mögöttük, és nem pedig azért mert én én vagyok és te pedig te vagy.
A valóságban a dolgok teljesen máshogyan vannak. A belső és külső természetünk kéréséből jönnek, ami arra kényszerít minket, hogy magunk fölé emelkedjünk, egységre lépjünk, és így valami olyasmit hozzunk létre, amire már egyetlen emberként lehet nézni, egy egységes egészként.
Ezt a megoldási módszert el kell betűznünk, meg kell mutatnunk és le kell írnunk. Azt gondolom most, hogy ez a legfontosabb és az első szükséges lépés az egységközpontú közösség felé, beleértve az egységközpontú oktatást és nevelést. A munkát amit előkészítünk, sok szakértőnek el kell küldenünk, akik már beszélnek erről és felismerik, hogy ez az emberi fejlődés következő lépése az összes problémánk megoldásának tekintetében, különösen a gazdasági és pénzügyi válság, a munkanélküliség és a többi vonatkozásában.
Nyilvánvaló, hogy ezzel párhuzamosan meg kell mutatnunk a következő lépést: egységközpontú közösséggé kell válnunk ami megoldja az összes globális problémát. Más szavakkal, a civilizáció egész társadalmi rendszerét kell újjáalakítanunk, ahol a kereskedelem, a tudomány, a kultúra, a pénzügy, a közgazdaság, család, felnőtt és gyermekoktatás összetalálkoznak, és semmilyen döntést nem lehet meghozni a közösség nélkül ami felé törekszünk és amit bármi megoldására felhasználhatunk.
Ha képesek vagyunk mindezt egy általános módon bemutatni, azaz hogy válaszokat gyűjtünk politikai és társadalomtudósoktól, pszichológusoktól, fizikusoktól, biológusoktól, környezettudósoktól, és más szakértőktől, akkor emellett a munka mellett, azokat az anyagokat is meg tudjuk jelentetni, amiket a támogatásukkal megkapunk, azáltal hogy a véleményükkel dolgozunk. Ha egyszer egyesülünk a tudósokkal, akkor egy internetes közösséget hozunk létre ezen könyv körül, egy fórumot ahol képesek leszünk vélemények cseréjére és számos probléma megoldására.
Ma ők nagyon dinamikussá válnak. Szó szerint egymáshoz csordogálnak, és a társadalom minden szegmensét és annak problémáit tartalmazzák, és ilyen módon képesek leszünk a következő lépésre a munkánkban, ahol már egy gyakorlatiasabb módon láthatjuk majd hogy ezt az elképzelést hogyan alkalmazhatjuk a jelenlegi és jövőbeli problémáink megoldására. Ilyen módon látom mindezt.
Két lépés következik. Az első lépés az, hogy összegyűljünk és előkészítsünk minden anyagot, a beszélgetéseinket is beleértve. Aztán, sok véleményt összegyűjtve, talán társíróként részt vehetünk cikkekben, véleményekben és így tovább, és egyesítjük az egészet, hogy aztán az egyesítsen minket.
CST
