Dr. Michael Laitman

Együttesen a világgal

Együttesen a világgal

Báál HáSzulám, “Világbéke” c.cikke: “Mivel, a világ béke és az állam béke kölcsönösen függenek egymástól. Ezért, még ugyanaz a része az államnak, amely még egyelőre elégedett az életével, akik okos és intelligens emberek – még azoknak is aggódniuk kell életük biztonságáért a feszültség miatt, azokkal akik meg akarják dönteni a jelenlegi uralmat.

Ha ők megértik a béke az értékét, akkor boldogan elfogadnák az élet vezetését az utolsó nemzedéktől, mivel az ember mindent hajlandó megadni az életéért “.

Az élet feltétele az utolsó generációnak nagyon egyszerű. A feltétel az, hogy megismerjük, hogy minden globálisan összekapcsolódik egymással az egész Föld felszínén, az egész emberiség összekapcsolódott. Senki nem zárható ki ebből az integrált számításból. Mindenki kapcsolódik egymással  különböző módokon, a kapcsolat minden egyes módján, amely ismert és ami ismeretlen, ami feltárult és ami rejtve van. A gondolaton és vágyon keresztül, össze vagyunk szőve több millió fonallal köztünk és mindenki más között. Ha ezeket még nem fedeztem fel, nem jelenti azt, hogy nem léteznek ezek a kapcsolatok, csak még nem vettem észre.Természetesen léteznek, és minden nap egyre több és több fedeződik fel.

Az egyetlen út számomra, hogy elérjem a megértést, mivel csak a megértés nem elég. El kell érnünk a megfelelő érzést, hogy valóban felhasználhassam egy helyes módon, hogy ez korlátozzon, és ne végezzem a rossz dolgokat, és előmozdítson a helyes mód irányában az általános rendszernek megfelelően, ahol mindannyian össze vagyunk kapcsolódva egymással.

És ha nem érezzük, akkor elveszítjük a lehetőséget: elkezdünk mondani egy dolgot, és valami mást teszünk. Ez ami történik ma, beszélnek de nem érzik.

Nos, először is magam kell, hogy megértsem, és elmagyarázzam a környezetnek. Bár, ez a rendszer fel kell, hogy fedeződjön előttünk, hogy tényleg lássuk a szemünk előtt és a belső látásban, annak érdekében, hogy érezzük a jeleket, amelyek szívtől szívhez, értelemtől értelemhez érkeznek.

Akkor senki sem tud gondolni saját magára, hanem mindenki csatlakozik a gondolataiban a világgal. Más szóval, szükségünk van egy szívre és mindenki számára.

Maga az élet megköveteli az egységet. Haladunk ebben az irányban, és minden esetben eljutunk ide, ha nem most, akkor később. Tehát, hogyan hajtsuk végre ezt a gyakorlatban? Lesz néhány globális kormányzat vagy néhány globális rendőrség, amely segít nekünk? Mit tehetünk?

Itt szükségünk van egy speciális eszközre, amely megmutatja nekünk a kapcsolatot mindenki között érzelmileg és kognitív módon, hogy nem csak nézzük oldalról, hanem valójában találjuk magunkat benne.

És akkor én automatikusan aggódom másokért: ha én már gondolok, akkor már mindenkire gondolok, ha döntést hozok, akkor én számításba veszek mindenkit , hogy összekapcsolódjon hozzám minden különböző köteléken keresztül. E nélkül nincsen semmi esélyünk a sikerre.

Kérdés:

Úgy tűnik, hogy ez az állapot, amelyet el kell érnünk a végén?

Válasz:

Igen. Már most is képesek vagyunk használni a logikus értelemet, és elképzeljük magunknak, hogy milyennek is kell lennie. Ha már felfedeződik az általános rendszer, mire kötelez minket a jelenlegi állapotban? Később felfedeződnek egyéb feltételek, jóval nehezebbek és idegenek számunkra.

Még egy objektív módon kell gondolkozzak a jelen tekintetében: “Léteznek meghatározott elemek, amelyek össze vannak kapcsolódva köztünk egy különleges módon”.

Akkor, hogyan építsük meg ezeket a viszonyokat, azzal a feltétellel, hogy mindenki érezze saját magát, a másikat és számításba tudjon venni mindenkit?.

Mindenki ismeri a másiknak az alaptermészetét, és korlátlanul csatlakozik különböző kapcsolatokhoz. Rendelkezik egy nagy elmével, azaz képes számításba venni mindenkit, azonnal megtervezve minden lépést mindenki számára, és azonnal megvalósítva mindent. Ezáltal elvégzi a legoptimálisabb, a lehető legjobb dolgot, esetleg másfajta szinteken, de mégis mindenki a lehető legjobb dolgot végzi el a saját szempontjából.

Ellenkező esetben, ha mindenki továbbra is folytatja a saját személyes számláját, akkor minden szét fog esni, mint egy autó, amelynek részei minden irányba repülnek, ha baleset történik.

Ennek érdekében egy egységes képet kell látnunk, mint szükségszerű: mindenki rendelkezik a másik elméjével, mindenki érez mindenki mást. Hogyan lehetséges ez?. Ez a kérdés önmagában. De most azt látjuk, hogy a természet bemutatja nekünk ezt állapotot, hogy ez egy probléma…

2012 szeptember 13., reggeli lecke “Béke a világban”

(BS)

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 0,711 seconds.