A személy megépiti saját Teremtőjét
Az összekapcsolódás által lassan – lassan feltárul a kapcsolat rendszere közöttünk. Ezen a kapcsolaton belül érezzük a vágyakat, amelyek fokozatosan kezdenek összekapcsolódni és az erő átfolyik rajtunk.
Ez az erő és a Fény feltárul a vágyainkban, amely az Adakozó ábrája, és rajtunk kívül található. Mi magunkba és közöttünk megépítjük, és felfedezzük Őt. Ez az ábra az úgynevezett Teremtő, ami azt jelenti „Boré”, jöjj és láss (Bó-vé Ré héberül).
A Teremtő csak azzal a feltétellel létezik, ha a teremtmény megépíti, és felfedi Őt a vágyába, szándékába, törekvésébe és az ő erőfeszítésébe.
Ez furcsának tűnhet, mivel írva van: „Én vagyok az Első, és Én vagyok az Utolsó”, „Nincs más Rajta kívül”, ” Az Ő dicsősége tölti meg az egész Földet”. És mindezek után azt mondjuk, hogy az ember maga építi meg a Teremtőt?
Mi készen vagyunk elhinni, hogy fel kell fedezzük a Teremtőt, aki el van rejtve, mintha felemelkedne a függöny, amely mögött Ő rejtőzik. De a valóság az, hogy mi magunkba építjük meg a „Teremtő” formáját, amelyet mi hivunk „Boré”.
2012 Szeptember 20, Reggeli lecke, Rábásh „Levelek”.
(BS)
