Dr. Michael Laitman

Emelkedés a kölcsönös garancia léggömbjén

Emelkedés a kölcsönös garancia léggömbjén

Mi még nem vagyunk képesek egymásnak a kölcsönös garancia állandó erejét nyújtani, néha belépünk ebbe a feltételbe néha kilépünk belőle.

Azonban minimalizálnunk kell a kilépések állapotát, azokat a pillanatokat amikor ismét túlságosan el vagyunk foglalva azzal, hogy magunkról gondoskodunk, és belefulladunk az élvezet iránti vágyba. Próbáljunk meg ebből az állapotból mihamarabb kikerülni, és találjuk meg a támogatást mely segíthet minket abban hogy saját magunk iránti aggodalmunk fölé emelkedhessünk.

Az, hogy magunkról gondoskodunk igazságosnak és igazoltnak tűnik számunkra. Bizonytalannak, anyátlannak, és tanácstalannak érezzük magunkat azzal kapcsolatban hogy vajon megkapjuk-e szükségleteinket. Azonban ezen érzés felett, léteznie kellene a magabiztosság érzetének, melyet a hit erejének nevezünk, mely nem más mint az adakozás ereje.

Esetleg a személy egy veszélyes, fenyegető helyzetben találja magát. Azt nem söpörhetjük a szőnyeg alá. Ehelyett a személynek követelnie kell a veszélyes helyzetet lefedő erőt magától, a csoporttól és a Teremtőtől, hogy létezzen egy űr melynek meg kell telnie a szükségletekkel és a szükségletek feletti dolgokkal, és a személy felépíti ezt a fedettséget, a szűrőt a hiány és üresség érzete felett.

Ezt olyan gyorsan kell megtennie, amilyen gyorsan csak lehetséges ezekben a helyzetekben, életének azon pillanataiban amikor a kölcsönös garancia, védettség ereje eltűnik. A cél iránti dedikációnkat valójában ezekben a pillanatokban mutathatjuk meg.

Mi nem vagyunk felelősek a zuhanás pillanataiért, és nem szabad sajnálkoznunk azért hogy lezuhantunk, hogy elvesztettük önbizalmunkat, hitünket az adakozásban és kölcsönös garanciában. A Teremtő új űrt épít bennünk, mivel egyik pillanat sem hasonlítható a másikhoz.

Nekünk ezért köszönetet kell mondanunk azért, hogy most, a bizonytalanság érzete felett, még nagyobb kapcsolatot és adakozást építhetünk, hogy erősítsük ezeket a koncepciókat, hogy azok erőssé, és védő szűrőkké válhassanak számunkra. A végső korrekció arról szól, hogy mi megtöltjük az összes zuhanás állapotait, az összes űrt melyek megnyíltak a nagyobb önzőség felfedezésén keresztül, a kölcsönös garancia erejéből, és az adakozásból, összeolvadásból származó magabiztossággal.

2o12 szeptember 24, Reggeli lecke 1.rész, Báál HáSzulám írásai

(HZS)

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,785 seconds.