A Teremtőhöz való kapcsolódás, az Ő benne való beolvadás nélkül
A Teremtő a természet leguniverzálisabb, és legáltalánosabb törvénye. Ő van úgy nevezve, hogy “A Jó aki Jót cselekszik”.
A természet törvénye számtalan részből áll: a kövületi, növényi, állati és beszélő szintekből. Általában mindez a megszerzés iránti vágyról szól, melynek kielégítésére törekszik a Teremtő. Ő azt akarja hogy mindezen szintek a legmaximálisabb jóság érzetében létezzenek.
Mi képes őket beteljesíteni? Semmi más nem elégítheti ki őket mint az, hogy ugyanabban az állapotban létezzenek, melyben a Teremtő maga található. Bármi ami ennél alacsonyabb szint nem tekinthető úgy, hogy “A JÓ aki Jót cselekszik”, mivel ez azt jelentené hogy valami hiányzik.
Tehát a teremtés célja nem az, hogy a személy “beolvadjon”, vagy feloldódjon a Teremtőben. Épp ellenkezőleg: a teremtésnek meg kell őriznie egyéniségét, és ugyanakkor hasonlóvá kell válnia a Teremtőhöz.
A maximális, legmagasztosabb jóság amit a teremtés megkap: “Nagyszerű! Te minden Tőled telhetőt nekem adtál, most én nem adom meg magam Neked semmiben – sem abban a formában hogyan fejezem ki magamat, sem működési formámban, sem azokban az állapotokban melyeken keresztül megyek”. Ez az állapot melyet nekünk el kellene érnünk.
A teremtés számára csak akkor lehetséges a tökéletesség érzékelése, ha megmarad mint teremtés, azaz valami, ami szemben áll a Teremtővel. Ugyanakkor a teremtésnek hasonlóvá kell válnia Ő vele anélkül hogy feladná “függetlenségét”.
Ennek érdekében a teremtésnek át kell élnie azt az állapotot, amikor ellentétes a Teremtővel, meg kell maradnia ebben az állapotban, azaz belsőleg meg kell tartania a gonosz hajlamot, meg kell tartania az ellentétes vágyakat, és egy jó szándékú attitűdöt kell építeni ezek felett. Csakis amennyiben a teremtés képes megtartani mindkét pólust, akkor maradhat meg teremtésnek, de ugyanakkor mindeközben hasonlóvá válik a Teremtőhöz.
Ezt a folyamatot a csoporton belül kell végrehajtani, azaz a vágyaknak azon kicsiny részében, melyek a beszélő szinthez tartoznak, mely rész “Izrael”-nek van nevezve. Ez a csoport az melynek be kell indítania a folyamatot, hogy keresztül menjen a hibákon, és azok felett korrekciót végezzen. Miután ez a munka teljessé vált, a csoportnak a munka eredményét át kell irányítania az egész emberiség számára, és cserébe, az önkorrekción keresztül az emberi szint megváltoztatja majd az állati, növényi és kövületi szinteket. Ez az elkövetkezendő események szekvenciája.
2o12 október 21., Reggeli lecke, 4.rész, “Mátán Torá” (A Tóra átadása)
(HZS)
