Amennyiben szégyent érzek, az azt jelenti, hogy előre haladok
Kérdés:
Miért szükséges a szégyen az előre lépéshez? Végül is ez egy kellemetlen érzés mely éget minket, és ilyenkor úgy tűnik, hogy a szenvedés útján haladunk.
Válasz:
A szégyen olyan mintha valami fájdalmat éreznénk testünkben. A fájdalom jelzi a „betegséget”, melyet meg kell gyógyítani. A fájdalom „jelzésének” köszönhetően a fizikai szinteken megmenekülhetük a haláltól. Ugyanígy vagyunk a szégyen érzetével is, ami valahol a korrekció helyét, azaz egyenlőre a hiányát jelzi. Vajon lehetséges lenne-e ezt az érzést figyelmen kívül hagyni, vagy eltörölni?
De mi megpróbálunk elmenekülni ettől az érzéstől. Ezért a Kabbalisták azt mondják, hogy szükségünk van a csoportra, barátokra és az ősi írásokra és minden másra ami támogatást adhat, és lehetővé teszi, hogy elviseljük a szégyen érzését.
Ugyanakkor nem csak ezt kell elviselni, hanem sokkal inkább, egyre mélyebben meg kell ismernünk, és különböző cselekedeteket kell végrehajtani a fent említettek korrekciójának érdekében. A szégyen érzete egyre növekszik majd ameddig nem irányoz bennünket arra, hogy segítségért kiáltsak, és akkor megkapom a Reformáló Fényt, mely korrigál és meggyógyít majd.
Nem gyógyulhatunk meg ha csak csendesen kérünk segítséget. Egy igaz, mélyből feltörő felsírásra van szükség, egy olyan felkiáltásra a lélek mélyéből, ami azt jelzi, hogy valóban meg akarok attól szabadulni, mivel ez nem egy egyszerű „betegség”, mindez a természetünk, a megszerzés iránti vágy korrekciója.
Kérdés:
De mi állandóan arra aspirálunk hogy jól érezzük magunkat, hogy lehetnénk képesek a szégyenre aspirálni?
Válasz:
Annak érdekében hogy ez megtörténhessen, meg kell növelnünk a cél fontosságát, azáltal hogy azt fájdalmunk fölé helyezzük. Te azt mondod, “Csak hadd fájjon, én nem akarom magamat azzal azonosítani ami fáj, és nem akarok magával a fájdalommal azonosulni. Én a célt akarom elérni, és valójában köszönetet tudok mondani ez által a fájdalomért, mivel az képes engem a célra fókuszálni és a helyzetemből előre mozdítani”.
Mindez csakis a cél fontosságának felismerésén múlik, a Teremtő erő fontosságának felismerésén. Mivel a Teremtő erő az adakozás iránti vágy, a változás előtt való lenullázódás és az adakozás formája. Amekkora mértékben ezek az értékek fontosak számodra, te elkezdesz szenvedni azon saját tulajdonságaidtól, melyek ellentétesek ezekkel. De ha eltörölnéd a rést, vagy szakadékot, ami benned van és elszenvedője vagy, és valami érzéstelenítő injekciót adnál magadnak, akkor megakadályoznád az előrelépést.
Ezért kell egy olyan környezetet építened magadnak amely képes téged a szükséges állapotban fenntartani. Ennek eredményeképpen te képes vagy meglátni saját ellentétes tulajdonságaidat az adakozással szemben, te ettől szenvedsz, de mégis tovább növeled a Teremtő erő fontosságát és tulajdonságait szemedben. Hozzá tapadsz, a csoporthoz tapadsz, a barátokhoz {akik már jártak ezen az úton} nem akarod magadat saját gonoszoddal többé azonosítani, de mindezt nem azért, hogy elmenekülj ettől mint valami fájdalomtól, hanem sokkal inkább annak érdekében teszed, hogy képes legyél az adakozást elérni, beolvadni a csoportba a felső erő által.
Nagyon sok különböző részlet rejlik itt, és azok mind egy irányba vezetnek. Tehát próbáld megérteni, hogy a szégyen érzete milyen csodálatos módon vezet téged az úton, amennyiben azt helyesen használod fel a korrekciód érdekében.
2o12 október 28., Reggeli lecke 4.rész, Matan Torah
(HZS)
