
Felfedezni az Univerzum vásznát önmagunkban
Báál HáSzulám, „Elősző a Zohár Könyvéhez”, 38. pont: „…három kategóriája van az Embernek a Szfirákban: a Bria világának az Ádámja, a Yetzira világának az Ádámja és az Ásszia világának Ádámja”.
Van egy „szikla” amit úgy neveznek, hogy „élvezetre irányuló vágy.” A „szikla” – nak” alakja van, amely valamiben hasonló a Teremtőhöz. Ez megmagyarázza az „Ádám” szó jelentését, amely a „Dome” (hasonló) héber szóból származik.
Itt egy forma és szint egyezésről van szó a Teremtő és az Ember között. Valamennyi szinten a „Partzuf” -ot mindig „Ádám”-nak nevezzük. Az ásványi, növényi és állati szintek szintén „Ádám” – nak, azaz az „Ember” -nek, a különböző szintjeit jelenítik meg. Egyáltalán semmi nincs ami nem része az állapotnak, amit „Ádám” – nak nevezünk, kivéve a valódi, formátlan anyagú vágyakat. A három előzetes szint (ásványi, növényi, és állati) mind a „beszélő” (emberi) szint fejlődését szolgálják. Végül ezek a szintek azok, amelyek formát adnak az emberi szintnek.
Az Univerzum anyaga, a Földi flóra és fauna mind egy piramist alkotnak, amelynek a csúcsán van az ember. Tehát a piramis összes megelőző szintje bele van foglaltatva az emberbe, ezért azok együtt süllyednek vagy emelkednek az Emberrel.
Amikor helyes a valóságérzékelésünk, magától értetődő lesz, hogy a teremtés teljes anyaga része az embernek. Nincsen kívül semmi és senki, az összes kozmikus objektum kizárólag egy forma, amelyet a megszerzési vágyunkban érzékelünk.
Ebből is láthatjuk, hogy a kapni akarási vágy határtalan. A milliárdnyi csillag, a gigantikus kozmikus ködök, mind bennünk vannak, a mi érzékelésünkben. A mi növekedésünknek megfelelően fedezzük fel a megszerzési vágyunk mélységét, és ebben találhatóak az elemi részecskék pont úgy, mint az egész galaxisok. Semmi új nincs a nap alatt, minden egyszer már megteremtődött, azonban mivel mi állandóan a földön vagyunk, azaz a megszerzési vágyban, számunkra csak új részletek tárulnak fel ebből a hatalmas képből.
2012 november 2, A Napi Kabbala Lecke 3. részéből, „Előszó a Zohár Könyvéhez”
KN