Az irigység, ami segíti a haladásunkat
Kérdés:
Azt mondod, hogy az irigység segíti az előrehaladásunkat. Nem értem, mi szükségünk van az irigységre?
Válasz:
Én mindenkire irigy vagyok. Tegnap, mikor az emberek énekeltek a vacsora alatt, én igazán irigyeltem őket: miért nem tudok úgy énekelni, ahogy ők? Vagy amikor valaki gyorsan felfogja azt, amit tanulunk, én őt is irigylem: miért képes ő erre, és én nem? Ez az irigység rossz?
Képzeld el, hogy vannak olyan emberek itt, akik látszólag magasabb szinten vannak, mint te; az nagyon jó, hogy ők már elértek valamit. De én nem? Hogyan lehet ez? Hogyan csinálták, és én miért nem?
Talán azt mondod: “Szóval azt akarod, hogy ők egyáltalán nem érjék el ezt a szintet? Nem, azt akarom, hogy ők még jobban haladjanak előre, de én velük együtt akarok haladni, vagyis ez egy pozitív irigység, ami minket előre tol. Én nem akarom őket visszahúzni, követni akarom őket tovább; ez egy nagyon fontos dolog.
Az irigység általában azt jelenti, hogy nem akarom, hogy másoknak legyen olyan dolguk, amit én irigyelek tőlük, azonban most számunkra az irigység mást jelent – számunkra azt jelenti, hogy ugyanazt a dolgot akarom, amit irigylek.
Kérdés:
Én senkire sem vagyok irigy. Hogyan tudok irigy lenni egy barátomra, ha tudom, hogy a Teremtő adott számára egy bizonyos tulajdonságot? Tegyük fel, hogy van egy jó számítógép és egy rossz számítógép, mely nem lehet jó, ezt a Teremtő tette ilyenné.
Válasz:
Nem, te csak csillapítod magad ezzel, azért mert te lusta vagy. Most pedig sajnálatot érzel, amiatt, hogy te lusta vagy.
Kérdés:
Igen, lusta vagyok. Megértem, hogy ez az én tulajdonságom és nem tehetek ellene semmit sem, így azt mondom a Teremtőnek: “Így létezünk mi, így teremtettél, akkor mit akarsz tőlünk?”
Válasz:
Mindenek előtt, minden kérdés, amit felteszünk jogszerű és helyes, amíg azok vágyainkból származnak, mi ezekről nem tehetünk. De az egész csoportnak meg fel kell ráznia a másikat, máskülönben ők folytatják álmukat. Nekünk játszanunk kell.
Miért szervezünk különböző fajta játékokat? Azért mert, meg kell mutatnom a barátaimnak, hogy én egy magasabb szinten vagyok, mint ők, és bennem valami más is van: “Mi az, amit még nem tudsz? Én már tudom ezeket.” stb. Kötekednünk kell a többiekkel és célozgatnunk kell arra, hogy van valami nagyszerű a spiritualitásban, mert különben ők nem fognak megmozdulni sohasem. A Teremtő mindaddig rejtve marad, míg fel nem fedezzük őt a formaegyezésünk által, így semmit mást nem tehetünk. Nekünk muszáj irigykednünk egymásra.
Az irigység egy alapvető tulajdonság. Minden ebből a célból lett megalkotva. Semmilyen körülmények között sem szabad elnyomni ezt magadban. Érezned kell az irigységet.
2012 November 6, Grúz Kongresszus – második lecke
SzL
