Dr. Michael Laitman

Kommunikáció hiány rontja az agy összeköttetéseket

Kommunikáció hiány rontja az agy összeköttetéseket

Az Újság (Sciencemag-ból): “Az 1980-as években, több ezer romániai csecsemő árvaházakban naponta legalább húsz órát töltött fekve és egyedül a gyerekágyukban, megfosztva az emberi kapcsolattól.

A felnövésük közben, neurológiai és pszichológiai tesztek konfirmált egy kísérő jelenséget amit már látható volt más fajakban, például egerek meg rhesus majmokban: A korai elszigetelés és elhanyagolás tartós  kárt okozhat, a megismerési folyamatokban, a komoly érzelmi instabilitástól a mentális retardációig”.

A kutatók most azt mondják, hogy felderítettek egy lehetséges magyarázatot, hogy miért okoz ilyen kárt a korai elhanyagolás- az elszigetelés elsatnyíthatja azoknak az agy sejteknek a növekedését, amik körbeveszik a neuronokat, ami lassú kommunikációt okoz az agynak a különböző pontjai között. …

“Gyerekek akik átéltek korai elhanyagolást, csökkentéseket mutatnak a fehér anyaguk folyamataiban- különösen a prefrontális kéregben, ez a  része az agynak, az, ami döntésekkel, munkamemóriával, és társas funkcióval van összekötve”- mondja Corfas.

Hogyha megnézzük, hogy az elszigetelés hogyan hat a myelin-készítő glial sejteken, az úgynevezett oligodendroczteokon, a kutatók egereket tenyésztettek, akiknél ezek a sejtek izzottak. A lénynek az oligodendrocyte-jaira raknak zöld fluoreszkáló proteineket…

“A csapatnál “fontos vonatkozásokat” találtak arra, hogy az elszigetelés, hogyan hat az agyon  molekuláris szinten, egy mechanizmussal, ami valószínű, hogy azonos mindegyik faj között, mondja John Cacioppo, egy társas neurológus (University of Chicago).

Ez a tanulmány csak a korai elszigeteltségről szól de megjegyzi, hogy az embereknek, még a magányosság érzékelése is komolyan tud hatni a hosszú táv egészségi folyamatain.

Azt mondja hogy a magányosság nem csak a szorongás – egy érzelmi jelzés, amit kifejlesztettünk, ez motivál minket arra, hogy javuljunk és tartsunk fel a kapcsolatokat, ami nagyon fontos nem csak a mi egészségünknek, hanem “a génjeink túlélésének is”.

Megjegyzésem: Az emberi lény egy társas teremtmény, és az evolúciójának a mértékéhez egyre jobban szükséges a megfelelő környezetet, ami meghatározza a világnézetét, és így a viselkedését és a sorsát.

DH

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,692 seconds.