A legjobban lebarnulni a minket körbevevő Fénytől
Egy személy azért jön tanulni, mert ismerni akarja, érteni és érezni a spirituális világot. Mindeközben valahogy nem igazán érti mit jelent másoknak való adakozás érdekében történő megszerzés. Csak azt tudja, hogy hogyan gondoskodjon magáról, hogyan cselekedjen megszerzési vágyának megfelelően; az az összes dolga, hogy cselekedeteivel magára vonja a Reformáló Fényt.
Csak arra kéne gondolnia, hogyan nyissuk meg magunkat a Fénynek, és adjuk meg neki az esélyt, hogy működjön, hogy hasson ránk és megváltoztassa tulajdonságainkat.
Folyamatosan csak azért kellene aggódnunk, hogy hogyan érjük el a legjobb állapotot ehhez a fajta adakozáshoz, hogy szándékosan bővítsük kapcsolatainkat a csoporttal, és megszervezzünk mindent ami szükséges.
A mi szerepünk, hogy a lehető legjobb módon alkalmazzuk az összes feltételt, hogy a Fény hasson ránk. A Fény rögzített, és nekem folyamatosan felé kell fordulnom, hogy a befolyása alá kerüljek, egyszer az egyik oldalon, egyszer a másik oldalon a gondolataimban, a szándékaimban, a cselekedeteimben, és miközben a könyvekkel, a csoporttal, magammal dolgozom, hozzám közel vagy tőlem távol álló emberekkel való kapcsolataimban, mindenben.
Ha valaki arra gondol és arra alapozza minden vágyát, megértve, hogy semmi más nem segíthet neki, csak a Fény hatása, gyorsan eléri az eredményt. Ez azt jelenti, hogy úgy “várja a Teremtő Fényét”, mintha az alkonyatra várna. Érzi, hogyan változik értékrendszere, azáltal, hogy a szeretet és az adakozás felé fordul, azáltal, hogy kilép magából barátai felé, a csoport elképzelése felé, annak belső formája és képe felé.
Ezáltal elkezdi látni az életét. Érzi, hogy két vágy él benne: az egyik a természetes önző vágy a megszerzésre, ami benne marad a létezésig. A másik vágy az éhség, mely fokozatosan nő benne, a szükség, az üres vákuum, a hiány, amit azáltal akar kitölteni, hogy igyekszik kapcsolódni.
Miután valaki érzi a két vágyat magában, a Fénynek köszönhetően, ami az ürességet megteremtette benne, már kaphat némi iránymutatást. Először csak egy pontja volt, ahol nem volt irányítása, és most eközött a két vákuum között van egy kapcsolat, ami meghatározza az irányt “magamtól” “mások felé”, és így a személy fejlődik.
A lényeg, hogy folyamatosan úgy forduljunk, hogy minél jobban és hatásosabban elősegítsük a Reformáló Fény lehető legnagyobb hatását.
2o12 November 19, Előkészület a reggeli leckére
FG