A jövő társadalma születik meg közöttünk
A Zohár olvasása közben nem szabad elfelejtenünk, hogy csak a kapcsolatról beszél. Minden a barátok közti kapcsolaton múlik, és ezekben a kapcsolatokban fedeződik fel a spiritualitás. A kapcsolati formák köztünk rajzolják le a valóság képét. Mivel még most is láthatóak ezek a kapcsolati formák közöttünk.
Mindenesetre, te a te “Resimó”- nak megfeleően érzékeled a világot, és ebből származik a világkép, amit elképzelsz magadnak. Mivel nincsen világ rajtad kívül, csak az van amit elképzelsz magadban.
Most az emberek között vagy ebben a világban, te megszületsz és kifejlődsz a mai generációban. A te valóságképed abból épül fel, hogy te kapcsolatban vagy az egész világgal. Ha egy gyermek egy erdőbe van dobva, és soha nem látott embereket, a világot a “Reshimókon”keresztül érzékeli, az erdei formákat, állatokat és más természeti dogokat. Mivel a környezetét nem fogja fel az “emberi” szinten, hanem csak egy alacsonyabb, kövületi, növény és állati szinteken.
Te képes vagy a “beszélő” szintet érzékelni. De a természet részei közti viszonyokban felfedezed a te valóságodat: a “domen”, “tzoméach”, “hai “, és “médábér” közt.
Minden valóságban, az egész világ feltárul a teremtés törött részei között. Tehát ezért mondjuk, hogy a valóság érzékelése szubjektív. Ha én nem létezek, akkor nincs világ, és nincs miről beszélni. Báál HáSzulám írja a “Bevezetés a Zohárba”.
Tehát, ha azt akarjuk, hogy egy fejlettebb érzékelési formába fejlődjünk, akkor nekünk egy fejlettebb kapcsolati formát kell felébresztenünk. Nem csoda, hogy ez az, amit a Kabbala Bölcselete követel. Te most kinyitsz magadban egy jóval fejlettebb és összetettebb kapcsolatot, egy sokkal magasabb szintű belső valóságot. Minden csak attól függ, hogy a kapcsolat milyen mértékű.
Most jött el az idő, amikor minden kapcsolat elpusztult ezen a világon. Ezt látjuk egyértelműen, és a világ megköveteli, hogy belépjünk ebbe az új fajta kapcsolatba. A világ még mindig nem tudja, hogy milyen fajta kapcsolódásnak kell lennie, miről is beszélünk. Bár mi hallunk az új fajta kapcsolatról, de el is kell kezdenünk használni azt. Ez az, ami vár ránk. Inkább erről beszél Kabbala Bölcselete: hagyd el az összes illúziódat, vagy elképzelt elkötelezettséget! Kezd elkötelezni magad afelé, hogy megépíted az egymás közti kapcsolatot, létrehozva a jövő helyes társadalmát, az utolsó generációt.
És akkor létrejön a közöttetek lévő kapcsolat, amelyet ti építtek meg, ott majd segítséget kaptok felülről, a természet erőitől. Az integrált természet, amely felfedeződik most, segíteni fog, befolyásol téged, és akkor érezni fogod, hogy te mennyire azonosulsz az ő általános fejlődésével, és ezáltal sikeressé válsz. Nevezhetnénk természetnek, vagy “Isten”- nek, nem számít, mivel törvényekről beszélünk.
Szóval, hogyan tudsz megváltoztatni valamit, annak érdekében, hogy felgyorsítsd a fejlődésed? Most először a történelemben, felgyorsítjuk az emberiség fejlődését. Állandóan te függsz ezektől az erőktől, amelyek löknek téged.
Belülről mindenféle új kapcsolatok fedeződnek fel az emberek között, új struktúrák, törzsi struktúrák, majd a rabszolgaság állapota, majd a középkor, majd a kommunizmus és a kapitalizmus. Ez az öt formája társadalom fejlődésének.
De mi hajtotta előre az emberiséget? Összességében minden társadalmi változás, ami az emberek közt létrejött, az újabb és újabb kapcsolatok feltárulásából alakult ki. De most, az ötödik és az utolsó fejlődési szakaszban, te nem vagy képes felfedni az új kapcsolatokat, amelyek felfedeződnek a természetben természetes formában. Te negatív módon fedezed fel ezeket, mert alkalmazkodnod kell hozzájuk. Mert itt minden a tudatos előrehaladástól függ. Alkalmazkodnod kell a természethez. Mi ebben a folyamatban vagyunk.
Tehát, mi megépítünk egymás között egy új társadalmi struktúrát, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, amelyen az egész emberiségnek át kell mennie. Ezt hívják, hogy a “Főpapok királysága”-nak és a “Szent nemzetek”-nek.
Példát mutatva Fénnyé kell válnunk a nemzetek számára. Mi ezt megépítjük egymás közt a csoportban, és minden ebben az új kapcsolatban jelenik meg.
17.12.2o12, Reggeli lecke, a “Zohár” könyvéből
BS
