Egy hullámhosszon a Teremtővel
Baal HaSulam levele a tanítványaihoz:
“Írva van: „Hívd Őt amikor közel van hozzád”, azaz, amikor hívja az ember a Teremtőt hogy vigye őt közel Magához, tudnunk kell, hogy a Teremtő már közel van hozzánk, mert ha nem lenne így akkor a Teremtő nem hívott volna minket… és magától értetődő, hogy ez megerősíti az embert abban, hogy a szívét kiöntse, mivel nincsen nagyobb érdem ennél. Hogy a világ Királya meghallgatja őt, és, amint a bölcseink mondják: „A Teremtő az igazak imáira vágyik”, mivel a Teremtő utáni vágy az ember számára az, hogy közelebb kerülhessen Hozzá, hatalmas sóvárgás ébred fel az emberben, hogy a Teremtőt keresse.
Akkor azt találjuk, hogy valóban az ima kimondása és meghallása, az ugyanazon a vonalon [Czinor-on] keresztül emelkedik, egészen addig amíg a gyülekezetben az ember mindent megszerez … és figyeljünk oda ezekre a dolgokra mivel ezek az alapvető feltételei a Teremtő útjának, Áldva legyen Ő”.
Nekünk meg kell találnunk azt a hullámhosszat a Teremtőhöz, és vissza Tőle, azért hogy érezzük, hogy ugyanazon kapcsolati csatornán vagyunk Vele, ahogy írva van: „Én a szeretőmé vagyok és a szeretőm az enyém”. Minden, ami bennem zajlik le, Tőle jön, és ha én helyesen akarok Neki válaszolni, akkor Vele kell összekapcsolódnom, és meg kell találnom a helyes választ Őbenne, hogy hogyan válaszoljak Neki.
A hullámban az első érintkezés már kezdetben Tőle jön, nekem kell keressem, hogy hogyan válaszoljak helyesen ugyanabban a hullámban. Így megkapom a Teremtőtől a formámat. Ő állandóan tanít engem, és én állandóan arra kérem, hogy mutassa meg, hogyan kell léteznem, hogyan válaszoljak Neki, hogyan válaszoljak rá.
Ha egy ember folyamatosan dolgozik, akkor mindig pontosan körülhatárolható a Teremtőről való leválasztódásának pontja, ahol az ember, csak egyetlen pontban érzi magát, amiben nem része a Teremtőnek. Tulajdonképpen fel akarja tárni a Teremtőt, abban a formában, hogy tulajdonságokat épít benne, kérdéseket, kéréseket, ezáltal stabilizálva mindenféle külső és belső feltételeket.
Tulajdonképpen fel akarja tárni a Teremtőt, abban a formában, hogy tulajdonságokat épít benne, kérdéseket, kéréseket, ezáltal stabilizálva mindenféle külső és belső feltételeket.
Ily módon minden a Teremtő számára íródik, és az ember csak az a pont, amelyben képes megkülönböztetni. Ebből a ponttól fordul az ember a Teremtőhöz és kérdezi, hogy mit tegyek, hogyan válaszoljak? Állandóan ezen a ponton marad az egyetlen diagnózisban. Ennélfogva, minden amivel az ember rendelkezik minden a Teremtőtől jön.
Így minden pillanatban meg kell próbálnunk megkülönböztetni, hogy minden ami bennem szól, az a Teremtő. És én hogyan tudok erre válaszolni, és amit válaszolok az is a Teremtőtől jön. Ilyen módon fedezem fel, hogy “Nincs más rajta kívül”.
2o12.12.24, Felkészülés a reggeli leckére
BS
kn