Amikor adakozok akkor létezek
Két részre vagyok osztva: GE (Galgalta vé Éynáim) és AHP (Áháp). A fontosabb rész a GE, amiben egy rögzített állapotban vagyok.
Azonban az AHP-mal dolgozom, kizárólag a mások szüksgéleteikért: Ez olyan, mintha én “lenyeltem” volna mások vágyait és elkezdeném azokat szolgálni. A Fény a Felsőtől származik, én csak továbbítom ezt a Fényt másokhoz az AHP-on keresztül, ez az egyedüli módja annak, ahogy én az AHP-ot használni tudom.
Ha, azonban, a másiknak nincs szüksége semmire sem, akkor az én AHP-om sem létezik. Az be van csomagolva a GE-mba, ilyenkor én visszatérek egy kisebb állapotba, a fix állapothoz.
Ez azért van, mert nekem valójában nincs szükségem semmire sem, kivéve a GE-ra. Nekem szükségem van a többiekre de csak azért, hogy kész legyek számukra adakozni. Minden kapcsolatban azonnal ellenőröznöm kell, hogy mit akar a másik és amikor úgy találom, hogy beteljesületlen vágya van, akkor én juttatok és fejlesztem magamban csak azt a részt, ami biztosítja, amire vágyik a felsőtől. Csak ennyire tudom működtetni az AHP-mat.
Ez úgy van nevezve a spirituális világban: Nem létezek. Csak olyan mértékben, ahogy mások számára adakozok. Amig nincsennek mások én senki vagyok, egy nulla. Ez azért van, mert a GE nem saját magam, az csak egy készenléti állapot, kereső módban. Keresi, hogy kinek van szüksége az adakozásomra.
2013,01.24,Napi kabbala lecke, 1. rész, Rábásh írásai
SZL
