Dr. Michael Laitman

Természet nem képes elviselni az üres teret

Természet nem képes elviselni az üres teret

Rábásh cikkéből, “Mi jelent az, hogy a személy életet kell adjon egy fiúnak és egy lánynak a munkába”:

“Amikor a személy az összes erőfeszítést követve látja, hogy nem tud kilépni a saját maga iránti megszerzési vágy hatalma alól, akkor ő látja az értelmen belül is, hogy csak a Teremtő képes őt segíteni.

Ebből az következik, hogy amit a bölcseink mondtak: “A személy hajlama legyőzi őt minden egyes nap, és ha nem segítené a Teremtő, akkor nem lenne képes ezt legyőzni”, de neki nem kell ezt “értelem fölött” hinnie, mint, ahogy az egyszerű emberek akik a Teremtőnek dolgoznak, akik megtartják a Tórát és a Mitzvot (Parancsolatok), ők hisznek az “értelem felett”, hogy ez az, ahogy a Teremtő segíti őket. Azok, akik az adakozásban akarnak dolgozni, számukra mindez értelmen belül történik, olyannyira, hogy nekik az “értelem fölött” abban kell hinniük, hogy a Teremtő képes segíteni őket, hogy kiléphessenek a saját maguk iránti megszerzési vágy hatalma alól.”

Mondta van: “Nincs senki olyan bölcs mint a tapasztalt.” Nekünk szükségünk van valódi edényre és nem képzeletbelire. Először is meg kell szereznünk minden szükségest az “értelmen belül”, és csak akkor emelkedhetünk az “értelem fölé”. Amennyire csak képesek vagyunk, mi meg kell építenünk és megszereznünk az abszorpció edényeit.

Tehát, lehetetlen hogy a személy már előre azt mondja, hogy én mindent a könyvekre, a Teremtőre bízok, legyen úgy ahogy lennie kell. A személynek végre kell hajtani minden munkát amire képes.

Van egy olyan törvény, hogy a természet nem képes elviselni az üres teret. Vagyis, mi meg kell értenünk, hogy egy üres tér nem létezhet, ez egy nem jó állapot. Az aki egy üres teret hoz létre, azt nevezzük “Hilul”, “szentségtelenít”. Szóval, bármikor amikor csak lehet ki kell töltsük a tudást az erőfeszítésünk által és egy bizonyos döntéshez érjünk.

Ha mi kiegészítsük a részünket és lássuk hogy ott és tovább csak a Teremtő működhet, akkor az “értelem fölé” kell emelkednünk, azért, hogy Ő töltse ki a teret amely maradt. Különben nem leszünk képesek elvégezni ezt a feladatot.

A vallásos személy már előre azt mondja, hogy minden a Teremtőtől függ, és a személynek nincs mit tennie csak imádkozzon, ő hisz abban hogy minden a Teremtő kezében van és minden jobb lesz. De ha ő előre meghatározza, akkor nem tudja elvégezni a munka az első részét és eljutni a felismeréshez “az értelmen belül”, mert másképp nem lesz lehetősége, hogy az “értelem fölött” menjen, hogy az imája afölött legyen.

Először meg kell tegyek “mindent amit a képességem megenged hogy megtegyek” és csak utána törhetek ki egy imában. Mert az erőfeszítés által, mi felfedezünk egy új üres teret, amelyet csak a Teremtő tölthet ki, amely már az “értelem fölött” van, az adakozási edényeiben, a “spirituális Parcuf” fejében.

Ez egy nagy különbség az emberek között, akik az “értelem alatt”, és azok, akik az “értelem fölött” mennek. A különbség köztük az, hogy azok akik az “értelem fölött” akarnak járni, először is meg kell érteniük az “értelmet””: tudják világosan tapasztalatból, hogy a saját erejükből nem képesek végrehajtani semmilyen spirituális cselekedetet. És nagyon javaslom ennek a felgyorsítását annak érdekében hogy elérhessük ezt.

2013.02.12, Felkészülés a reggeli leckére

BS

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

66 queries in 0,400 seconds.