Becsületesek az igazak útja
Rábásh írásaiból,”A Tóra az egyetlen Szent név”: “Ennélfogva, amikor a gonosz hajlam idegen gondolatokkal jön, akkor pontosan ez az idő amikor ezeket a gondolatokat az “értelem fölé” emeljük.
A személy képes mindent megtenni amire a lelke vágyakozik. Nem szabad azt mondanunk, hogy most egy taszítást kaptunk a munkától, hanem azt kellene mondanunk, hogy a Mennyektől vágyakat és gondolatokat kaptunk, hogy meglegyen a helyünk, hogy azokat a Szentségbe vigyük. Ebből az következik, hogy közelebb lettünk hozva felülről, mivel munkát kaptunk amivel dolgozhatunk.
És erről az lett mondta: “Hogy az Úr útjai egyenesek, az igazak azon haladnak és a gonoszok elbuknak rajta.” Vagyis, ha személy kiérdemli ezeket, akkor ő emelkedést kap általuk. Amennyiben nem, akkor ezáltal zuhanást kap a spiritualitásban.”
Ebből az következik, hogy nincsen olyan pillanatunk az életünkben, ahol a Fény ne jelenne meg számunkra, hogy újabb Aviutot jelenítene meg mindenfajta módokon. Ő behív bennünk mindenféle érzéseket és gondolatokat, melyek értelemben és a szívben ébrednek, és nekünk válaszolnunk kell rá.
Ez a hozzáadott vágy leeséseket okozhat a hangulatban, vagy egoista felemelkedéseket. Hozhat gondolatokat amelyek közelebb állnak a spiritualitáshoz, vagy távolabb, vagy környezeti kritikát, mindent ami az út ellenében van. Mindez az új “Reshimók” feltárulása következtében történik. Ha a személy a helyes környezetben van, hozzátapad a tanárhoz, a könyvekhez, a csoporthoz, minden olyan eszközhöz amely stabilizálja az útját, így nem felejtkezik meg erről. És akkor a személy nem veszíti el a lehetőséget a reagálásra, amely megadatott neki minden pillanatban.
A reakció maga lehet jó és sikeres, vagy nem, de ez nem számít. A legfontosabb dolog az, hogy alkalmazza a jelen pillanatra a “Reshimót”, és aztán folytassa tovább.
De ha a személy nem tapad a tanárhoz, a csoporthoz, akkor nincs esélye, hogy használja ezt a pillanatot, így az élete cél nélkül folytatódik. Úgy tűnik számára hogy ő halad előre, de valójában csak bölcsességet halmoz fel. Azaz, ő nem halad az új “Reshimó” megvalósításában, hanem csak fejleszti az egoista elméjét.
Nagyon óvatosnak kell lennünk, mivel a személy nem tud különbséget tenni, nem érzékeli pontosan a határt, hogy az új “Reshimó” végrehajtásában halad-e előre vagy az egoista elméjét fejleszti.
Tehát mondva van, hogy “az Úr útjai egyenesek”. Ha a személy helyesen viszonyul, akkor az “igaz” útját követi. Ha nem, akkor elhagyja az utat. A legfontosabb az, hogy állandóan megvizsgáljuk, hogy minden pillanatban képesek vagyunk-e megvalósítani a célt, azaz a helyes adakozás elérését az “értelem felett”.
2013.02.28, Felkészülés a reggeli leckéhez
BS
