Elítéltetés a rosszindulatú egó miatt
Kérdés:
Miért mondják azt, hogy ha a hazugság nem nagy, akkor nem lehet meglátni a valós helyzetet?
Válasz:
Tegyük fel, hogy egy bűnügyi nyomozást vezetek. Előttem ül a személy és be kell bizonyítanom, hogy az előttem ülő hazudik. Ez attól függ, hogy mennyi bizonyítékom van ellene.
Ha a bizonyítékok nem világosak, kétségesek, akkor letagadhat mindent. A bíróság nem tud döntést hozni, mert minden homályos. De ha bizonyítékokat és tanúvallomásokat hozok, nem lesz kétséges a bűnössége. Nem lesz képes letagadni azt.
Ilyen helyzetet kell elérnünk ahhoz, hogy lássuk a kemény ego bizonyítékait. Fel kell fedeznünk mely tulajdonságaink valóban rosszak, hogy a bűnözés és az eredmények láthatóak legyenek számunkra és az egész világ számára.
El kell fogadnunk az ego meggyőző bizonyítékát, nem csak azt kiabálnunk hogy: “Hazudsz!” és tagadni, mert ilyen az a alaptermészetünk . Gyakorlatilag valamennyi bűncselekményünknek fel kell tárulnia, ahogy az mondva van: “A bíró csak azt hiszi el, amit a szemével lát”.
A hazugság olyan mértékű szintjét kell elérnem, hogy abba akarjam hagyni a hazudozást. A napnál világosabbnak kell lennie számomra, hogy az ego hazudik , ez jelenti a valódi tanú bizonyítékát. Ténylegesen látnom kell a bűneimet, a legmélyebb szinten. Ez a “Dálet de Dálet” szintje.
Akkor már nem marad érvem, nem tudom tagadni többé. Nem lesz több erőm ebben az állapotban maradni, elfutok előle, mint ahogy elmenekülök a nagy szégyentől is.
Képzeld el azt, hogy egy elektródát kapcsolnak a füledbe, és ez megmutatja mindenkinek a gondolataidat és az érzéseidet. Inkább meghalnál, mint, hogy érezd ezt a szégyent mindenki előtt. Tehát olyan benyomást kell, kapnom a munkámon keresztül, hogy valóban inkább meghalok az egóm szégyenétől, és csak ekkor jutok el az igazsághoz és értek egyet a megváltoztatással. Az egóban maradás rosszabb mint a szégyen, mert “bűnös” gondolataink felfedeződnek a világ számára.
2013.06.17, Reggeli lecke, Rábásh írásaiból
Ford: BS
Szerk: SzI
