Dr. Michael Laitman

Híd, mely után az igazsághoz vezető út kezdődik

Híd, mely után az igazsághoz vezető út kezdődik

Rabash írásaiból, 16-os Levél: “Tudjuk, hogy a személy mindig ott van, ahol éppen hiszi magát. Hogy ezt jobban megértsük, egy rövid példát adok: Ismert, hogy minden két szint között létezik egy átmeneti állapot, melyben mintha mind a kettő jelen lenne, azaz, mindkét szintet magában foglalja. A kövületi és a növényi szint között van a Koráll, a növényi és állati szint között van a föld kutyája (földi kutya= vakond), amely egy olyan állat, aki a köldökén keresztül a földhöz van kötve és abból táplálkozik. Az állati és a beszélő szint között van az emberszabású majom.

Ezért felmerül a kérdés: Mi az átmeneti híd az igazság és a hamisság között? Mi az a pont, amely mindkét részt együtt tartalmazza? Mielőtt ezt tisztáznám, hozzáteszek még egy szabályt:

“Ismert, hogy lehetetlen észrevenni egy kisebb dolgot és sokkal könnyebb megpillantani egy nagyobb dolgot. Ezért, amikor az ember egy kicsiny hazugsággal foglalkozik, nem látja az igazságot, azt, hogy hamis úton jár. Továbbra is azt állítja, hogy az igazság útján jár, de nincs is nagyobb hazugság ennél. Ennek az az oka, hogy nem rendelkezik elég hazugsággal ahhoz, hogy megláthassa a valós állapotát.

Amikor az ember sok hazugsághoz jutott, akkor a hazugságok addig a szintig nőnek benne, hogy már azon belül kívánja meglátni az igazságot…

Azaz, az igazságot a lelkében látja, azt, hogy hogyan fordulhat vissza a helyes út felé. Ebből az következik, hogy ez a pont az igazság pontja, amikor még a hamis úton járunk, de már nyilvánvalóan látjuk is azt. Ez a híd az igazság és a hazugság között. Ez az a pont, ahol elkezdődik az igazság felé vezető út. (Már előbb fel kell készülni a nagy “Lo Lismá”-ra, amely után jön a “Lismá”)”.

A hazugság felismerése az a pont, ahonnan a személy elkezdheti a saját korrekcióját, mert látja, hogy hazugságban él, és nem tudja elviselni ezt a helyzetet. A hazugság az igazság ellen. Van az emberben egy olyan pont, amikor nem tudja elviselni a hazugságot: “Ölj meg, de én nem viselem el tovább ezt az állapotot”.

És ez az igazság pontja, az, ahol az igazság és hazugság együtt található. És ekkor a személy közepén áll, és nem ért egyet a hazugsággal. Ha ezen a ponton hazugságban van, akkor eltűnik, nem tartozik a valósághoz, mintha megsemmisült volna.

A megszerzési vágyamban csak egy pont létezik, amely a Teremtő adakozási vágyából származik és ez az “eredendő pont”. Abban a pillanatban, amikor eljutok a természetem végső vizsgálatához, érzem belül, hogy a saját vágyamban találom meg az Ő vágyát. Akkor már nem maradhatok meg a vágyamban és ez az abszolút hazugság. Mert látom, hogy ott van az élet forrása, ott van a Teremtő szikrája, amely el van rejtőzve a teremtményben. Ez a pont az úgynevezett: “Ember születésének kezdete”.

2013.06.11, Reggeli lecke, Rábásh írásaiból

Ford: BS
Szerk: SzI

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,744 seconds.