Az igazság kicserélése mini alternatívákkal
Báál HáSzulám cikke, “Béke a világban”: “Az igazság mértékének, nincs tehetsége arra, hogy elrendezze megfelelően az egyéni és a közösség útját. Nincs benne egyáltalán a kielégítő ellátás, amely megfelelő az élet elrendezéséhez a világ korrekciója végén”.
Az igazság mértéke az az egyetlen érték, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elrendezzük az életünket a természet szerint.
A valóság alapvető törvénye a formaegyezés. Lényegében, a törvény nem tartalmazhat csak egy dolgot, két komponens kell, hogy összekapcsolva legyen egy bizonyos modell szerint. Tehát, ha összehasonlítom a személyes tulajdonságom egy modell szerint, úgy hogy egységben legyek vele, összekapcsolódva, kitöltve és így tovább.
Ez az úgynevezett “igazság”. Le kell, hogy mérjem a formaegyezés mértékét a modellhez, vagy a formaegyenlőtlenséget a tulajdonságok szerint.
Általában, az egész teremtés ellentétes a Teremtővel. Szóval, az egész fejlődési folyamatunk az, hogy minél jobban megfeleljünk az Ő tulajdonságainak, amíg elérjük az egységet, az összetapadást, a teljes formaegyezést. És a képességünk, hogy lemérjük a jelenlegi formaegyezést, azt úgy nevezzük úgy, hogy “igazság”.
Ez az igazság pontos, tiszta, igaz, tesztelt kell hogy legyen. Tehát folyamatosan meg kell vizsgálnunk magunkat a Teremtővel lévő kapcsolatban.
Nézd: van a Teremtő és teremtett lény, és a köztük levő mérték van igazságnak nevezve , az igazság mértékének. Ez az igazság mértéke, a súly, a távolság, a különbség vagy a hasonlat a tulajdonságok között.
Ezért nekünk is így kell, hogy lemérjük magunkat és a csoportot. Valójában, így mérnek minket – abban a mértékben, amelyben mindenki megfelel a csoporthoz, az megfelel a Teremtőhöz. Más szóval, megvizsgálnak engem a korrigált csoportnak megfelelően a mi szintünkön, hogy mennyire vagyok korrigált vagy korrigálatlan összehasonlítva vele. Így vizsgáljuk meg az igazság mértékét.
De hogyan mérjük le magunkat most a fizikai világban, hogy közelebb kerüljünk a spiritualitáshoz, a végső korrekcióhoz? Mi szerint mérjük le? Mivel mi nem látunk előttünk egy korrigált közösséget, és még nem is tudjuk hogy mi ez a korrigált közösség.
Amíg nem visszük el a közösséget az integrált oktatásra, az ideális helyzethez, amely az úgynevezett harmónia állapota, az egyensúly az összes erő és tényező között, a pihenés, addig senki sem fog minket kivenni ebből az állapotból. Amíg nem érjük el ezt a helyzetet, mi bajban vagyunk.
Hogyan tesszük ezt? – Képzeljük el egy kiegyensúlyozott közösség állapotát, ahol mind egyenlőek vagyunk, mindannyian szeretjük egymást, mindenki adakozik, és így tovább. Ebben az elképzelt állapotban tűzzünk ki egy célt, és a szerint mérjük le a helyzetet.
De mégis, nagyon nehéz lemérni, mivel homályban vagyunk, amely zavart okoz, még ha elképzeljük is a helyes képet, és választva a “kommunizmus épitőinek,” a tapasztalatait. Szükség van, hogy megtaláljuk a pontos eszközöket, de a mi világunkban nem találjuk meg őket, és nincs a kabbalisták erejében, hogy megadják nekünk a valódi mérési eszközöket.
De, igazi mérték szükséges a mi világunkban, mert a tiszta megértése megkülönbözteti a közösségünket az ideális állapottól, ami okozza azt, hogy bárki, ugyanarra az állapotra sóvárogjon. De ha nincs tiszta kép és mindegyik a saját véleményét látja, akkor nem leszünk képesek előrevinni a világot.
A világ minden pillanatban a korrekció vége felé fejlődik. Ez az egyetlen módja, amelyen keresztül kell menjen: vagy “a megfelelő időben” (Beitó) útján, vagy a “fel gyorsított idő” útján (Áhishéna). Szóval, mit teszünk, ha nem tudjuk kezelni a fejlődést az igazi mérték útján és az “Áhishéna” útján haladunk?
Ebben az esetben, ha nem tudjuk hova fussunk, hová menjünk, akkor jobb ha hallgatunk és nem mozdulunk. Mert a rossz irányba mozgás még nagyobb kárt okozhat. Az esélye a helyes cselekvésnek, a mi történelmi tapasztalatunk során, nulla. Tehát írva van: “ülj és várj”, amíg megvizsgálod a dolgokat természetes módon.
Azonban az emberiség próbálja beteljesíteni az igazi mértéket MÁS tulajdonságokkal, amelyek olyanok mint a mankók, hogy lábán tudja tartani az emberi társadalmat, más szóval, hogy tartson egy bizonyos fokú kapcsolatot, hogy ne “egyék” meg egymást. Mert ezt kéri az igazság mértéke, amely közöttünk fekszik, hogy egyébként meg kell, hogy “egyék” egymást. Ezért, nekünk be kell érnünk, hogy más tulajdonságokkal teljesítsünk.
2013.06.30, Báál HáSzulám cikkéből, “Béke a világban”
Ford: BS
Szerk: Sz I
