A világ problémája a mi problémánk
Néhány politikus megpróbálja elmagyarázni, hogy minden egymás közötti kapcsolatainkon múlik, de nem rendelkeznek az eszközökkel, hogy valamit is tegyenek ennek irányában. Amint elmagyarázzuk azt, hogy mindenki mindenki mástól függ, azonnal szükségessé tesszük, hogy mindenki elkezdjen egységre lépni a többiekkel. Ez azt jelenti, hogy felbontjuk az összes eddig életben lévő rendszert, köztük a nemzeti védelmi rendszereket, politikai struktúrákat, és minden olyan szisztémát, mely az embereket szembe állította egymással. Végül is minden amit eddig építettünk a versengésekre, harcokra és politikára épült: az egyik bank a másikkal versengve, egyik gazdaság a másik ellen, és így tovább.
Most mindezt le kell romboljuk, de hogyan is lehetünk erre képesek, amennyiben az összes hatalommal rendelkező egyén erőforrása ezekre a rendszerekre épül? Emellett amikor ledöntjük a régi rendszereket, ugyanakkor a Természet törvényeinek megfelelő kapcsolatokat kell létrehoznunk az emberek között, mindezt a Természettel összhangban, és ez nagy erőfeszítéseket kíván a részünkről.
A válságot a Természet törvényeivel való kiegyensúlyozatlanságunk okozta. És ha kinyitjuk ezt a Pandora dobozt, egy olyan arénába lépünk, ahol az erők, hatalom, pénz, haderő, és erőszak igen nagy koncetntrációja található. Más szóval egy olyan területbe hatolunk be, ahol a legerősebb ellenség található. Főként ezeknek az embereknek kell megérteniük, hogy ellenkeznek a Természettel – hogy szükségtelenek, és akadályozzák a fejlődést.
És akkor elérkezünk egy olyan helyzethez, amit Karl Marx is leírt. El tudjuk képzelni, mennyi problémának kell még jelentkeznie, ameddig mindez a felszínre kerül?
Úgy tűnhet, hogy ezek a problémák messziek, globálisak, és tőlünk távol állnak, és megkérdezhetjük: “hol vannak ezek, és mi közöm nekem mindehhez?”. Azonban valójában ezek a problémák meghatározzák sorsunkat és mindennapi életünket.
