Dr. Michael Laitman

egység

A játék az egy komoly dolog

Részletek Rabash “Cikk a Barátokról – 1 (1984 3-as esszé) írásából:

Mindannyian egy egész részei vagyunk, de önzőségünk különálló darabokká robbant szét minket. Azáltal, hogy ennek a széttört mozaiknak az összerakására vágyunk, összekapcsolódunk mindazokkal, akik szintén ezt az egységet keresik, és közös erőfeszítésünkkel az egység összetartó erejét vonjuk magunkra. Ez az erő összekapcsol és összeköt minket. Miközben ezt tesszük, hasonlóvá válunk a természethez, a Teremtőhöz.

Amikor egy olyan csoportban vagyunk, mely arra vágyik, hogy egységre lépjen, akkor egy meleg baráti hozzáállást kell mutatnunk barátainkkal szemben még akkor is, ha valójában nem érezzük még ezt. Egy játékot játszunk egymással, és együtt mindannyian az egónkkal játszunk. Mindent meg kell tennünk, hogy összezavarjuk az egónkat és együtt legyőzzük azt. Ez a játék nem porhintés, nem szemfényvesztés, hanem egy komoly dolog, mely fejlődésünket segíti.

KA

27 dec 2008

A barátunk az, akinek ugyanazok a tulajdonságai, tettei és céljai, mint a miénk

 Kérdés:

Hogyan viszonyuljak ahhoz a baráthoz, aki elhagyta a csoportot és a kabbala tanulását?

Válaszom:

Héberül a barát,  – haver –  a hibur (kapcsolat) szóból származik. A kapcsolatot csakis a formák, tulajdonságok, tettek és célok megegyezése alapján vagyunk képesek létrehozni. Ez a személy egy időben barátnak számított, de ahogy elhagyott minket, megszűnt velünk hasonló lenni, és különbözővé vált. Ennek következtében többé nem számít barátnak, mivel megszűnt a kapcsolat. És így kilépett a memóriámból!

Még akkor is, ha szoros kapcsolatban álltunk, akkor is ez történik. Nincsen idő a spiritualitásban. Mindent az egyén állapota határoz meg, más szóval a két tárgy közötti spirituális távolság, a hasonlóság fokozata.

Kérdés:

Az utóbbi időben több barátunk is elhagyta a tanulást. Hogyan viselkedjünk ilyen emberek közelében? Szeretnék továbbra is kapcsolatban maradni velük, de képesek-e ezt ők is ugyanígy megtenni? Vannak olyan események, amiken ők is részt vehetnek?

Válaszom:

Úgy kell a dolgokat elrendezni, hogy azok, akik elmaradtak, képesek legyenek kapcsolatot tartani és visszatérni, ha akarnak. Csak azok számítanak kivételnek, akik kárt okoznak.

Néha a személy gyengévé válik és abbahagyja a csoportban való közös részvételt, de később újra feléledve, új vágyat érez, hogy élete célját megvalósítsa. És akkor visszatér a csoportba. Egyre szélesedik alapbázisunk és így semmiképpen nem szabhatunk merev követelményeket senkinek. Azok az emberek akik “ingadoznak” részt vehetnek bármiben, kivéve a döntések meghozatalát. További részletekért legyen szíves kapcsolatba lépni az angol nyelvű terjesztés megfelelő felelőseivel.

KA

16 dec 2008

A Teremtő rávesz majd minket arra, hogy egyesüljünk

 Kérdés:

Undorodom a spiritualitástól. Úgy érzem, hogy életemet magányosan akarom leélni, nem egy csoporton belül. Az a benyomásom, hogy a spiritualitás célja az, hogy életünket mindenfajta élvezet nélkül éljük le. Úgy értem, milyen élvezetet képes a spirituális élet nyújtani? Nem érzem késznek magam arra, hogy normális életemet a spiritualitás kedvéért feladjam. Hogyan imádkozzak egy másik vágyért, amikor igazából ez egyáltalán nem az én vágyam?

Válaszom:

A Teremtő (Kabbala) semmit nem akar ránk erőszakolni. Helyette azáltal tol minket előre, hogy jelenlegi életünkön belül szenvedést hoz ránk, és ezzel juttat tovább. Azonban lehetséges az előrejutásunkat felgyorsítani, és könnyebbé tenni a kabbala segítségével.

Akárhogy is, mindenki eléri majd a célt amiért teremtve lett: hasonlóvá váljon a Teremtővel azáltal, hogy egy összefüggő vággyá egyesülünk. Ez vagy a szenvedés útján történik, vagy a Fény útján, mely visszatérít minket az egyetlen forráshoz, a Teremtővel (a szeretet és adakozás tulajdonsága) való azonosuláshoz.

Most a világban mindenki felfedi a közös szenvedést, amelynek egyetlen oka van – az emberek közötti egyetlen vágyban való összekapcsolódás hiánya. De a Teremtő rávesz majd minket arra hogy egyesüljünk!

KA

04 dec 2008

Fejlődésünk lehetséges irányai: a háború vagy a békés átmenet

Kérdés:

Hogyan segítem a Teremtő igazolását azzal, hogy terjesztem a kabbalát, és egy virtuális csoporton belül dolgozom? Mi történik, ha nem teszem a munkámat?

Válaszom:

A Teremtőnek nincs önre önmagában szüksége, mivel az Ő érdeke az, hogy az összes lelket egységbe hozza Ádám közös lelkén belül. A többiekkel való egység nélkül ön nem lesz képes a Teremtőt felfedni. Egyszerűen nem lesz képes a helyes irányt megtalálni.

Kérdés:

Hogyan vagyok képes a csoportomat megtalálni? Kit keressek fel ezzel kapcsolatban?

Válaszom:

Menjen weboldalunkra, és kattintson a kapcsolat részre. Vagy látogasson erre a interaktív térképre, ahol találhat csoportokat a lakóhelyéhez közel, és megtalálja kapcsolatfelvételi információikat is.

Kérdés:

Mi történik, ha nem leszünk képesek egyesülni?

Válaszom:

Ez nem lehetséges, mivel egységünk a természet által van megtervezve elejétől kezdve, és ebből kifolyólag be kell következnie. Kötelezve leszünk, hogy megtaláljuk a teljes egymással való kapcsolatot, hogy eggyé váljunk – tökéletesen egybe olvadva harmóniában és szeretetben, mint ahogy az egy integrált rendszerhez illik. Az egyetlen kérdés az, hogy még mennyi szenvedésen kell keresztül mennünk ahhoz, hogy megértsük mindezt, azt hogy ez az egyetlen válságból kivezető út.

A következő két variáció lehetséges:

1. A negatív lehetőség: Az emberek megértik, hogy nincs logikus megoldása a válságnak, és hogy minden szétesik: munkanélküliség, a pénz teljes értékvesztése, gazdasági kapcsolatok teljes összeomlása, a gazdaság és a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére szolgáló szolgáltatások paralízise – mint a hollywoodi horrorfilmekben a jövővel kapcsolatban. A reménytelenség, a gyilkosságoktól való félelem, öldöklések és forradalmak nyomása alatt a hivatalos hatóságok úgy érzik majd, hogy elvesztették az uralmat a helyzet felett, és háborút fognak kezdeményezni. Azt hiszik majd, hogy ez megoldást ad a problémára, lehetőséget a helyzet kordában tartására, hogy embereket és forrásokat mozgósítsanak. Nem érdekes, hogy ki kezdeményezi majd a háborút, de minden kormány egyetért majd vele.

2. A pozitív lehetőség: Lehetséges, hogy lesz időnk elmagyarázni a dolgokat, és emellett az emberek is megértik majd a “levegőben levő” gondolatainkon keresztül, hogy a válság állapota előre meg van tervezve, racionális, és a Természet (Teremtő) tervének szükséges része, és hogy van egy lehetséges kivezető út. Van egy módja, hogy kitaláljunk a korlátozottságból és ürességből ami világunkban uralkodik, hogy utána egy örökkévaló és tökéletes életet találjunk az önzőségünk felett, mely önzőség a gonoszság egyetlen forrása. És akkor ahelyett, hogy a világot a saját önzőségünkön keresztül érzékeljük, elkezdjük majd azt az adakozás és szeretet tulajdonságain keresztül valahol magunkon kívül észlelni. Akkor megérezzük majd a Felső Világot, az Univerzum másik részét, amely eddig el volt rejtve tőlünk, mivel eddig mindent  “magunkba” akartunk kebelezni,  és ebből kifolyólag nem is tudtuk “honnan származunk”, “mi az életünk célja”, és hogy “hová megyünk, amikor elhagyjuk ezt a világot”. Eddig csak létezésünk egyik kis darabját érzékeltük.

Azonban bármelyik úton is megyünk keresztül, háborúval, vagy békés átmenettel, el fogjuk érni az adakozás és szeretet tulajdonságait, az integrált rendszer tulajdonságait, ahol “minden ember egy családba tartozik”. Akkor egyenlővé válunk majd a Teremtővel a vele való egybeolvadáson, és a Teremtővel való formaegyezés alapján. Ez az egyetlen örök állapot, mivel minden más ehhez vezető állapot tökéletlen.

kn

KA

30 nov 2008

Báál Haszulam így ecseteli az életkörülményeket a globalizált világban

Báál Haszulam “Az akarat szabadsága” című cikke:

“Amikor az emberiség eléri célját, azaz eléri felebarátai iránti teljes szeretetét, amikor a világ minden embere egyetlen szívvé tömörül – csak akkor lesz az emberiség számára szánt tökéletes boldogság teljes pompájában felfedve.”

Báál Haszulam “Béke a Világban” című cikke:

“Először, és legfőképpen minden személynek tökéletesen meg kell értenie, és másokkal is meg kell értetnie, hogy a társadalomban, országban illetve a bolygón uralkodó béke teljesen egymáshoz kötődik.”

Báál Haszulam “A Jövő Generációja” című cikke:

“Az etika, mely a föld minden nemzetére vonatkozik, először is azt kell kötelezővé tegye mindenki számára, hogy adakozniuk kell egymásnak a “szeresd felebarátodat, mint saját magad” elv alapján. Ez lesz minden nemzet szociális öntudatának alapja. De emellett minden nemzet továbbra is követheti saját vallását, és tradícióit, és semelyik nemzet nem avatkozhat bele a másik életébe.”

Báál Haszulam “A Béke” című cikke:

“Az emberek és nemzetek közötti önző ellenállás csakis a Teremtő (Természet) Felső Fényének segítségével szűnhet meg, amennyiben mi azzal azonosulni akarunk. Ez eredetileg a Teremtés alapgondolatában lett megtervezve. És amennyiben mi továbbra is erőfeszítéseket teszünk a Teremtővel való azonosulás célja felé, akkor az irigység, büszkeség, és gyűlölet eltűnik majd, és mi mindannyian egy, a Teremtő tudatával megtelt szívvé gyűlünk össze.”

KA

24 nov 2008

Hogyan kössük össze a szívünkben levő pontokat?

 Kérdés:

Ön azt mondja: “Ne a testeinken keresztül kapcsolódjunk össze, hanem a szíveinkben található pontokon keresztül – éreznünk kell, hogy azok összekapcsolódnak.” Hogyan tegyük meg ezt?

Válaszom:

A szívünkben levő pont az egy resimó (memória pont) a múltbéli spirituális állapotból. Báál Haszulam egyik levelében ezt írja: “Ez egy önző vágyakozás, mely ahhoz hasonló, amikor egy férfi arra vágyik, hogy szeretett hölgyével ismét összetalálkozhasson!” Semmi más nem szükséges a részünkről, mivel az önző természetünk aktuális korrekcióját, és azonosulásunkat a Teremtővel a Teremtő maga végzi el a Felső Fény segítségével. Mint, ahogy azt a “Tíz Szfira Tanulmányozása” könyv bevezetőjében, annak 155. pontjában olvashatjuk: “Ez (a Fény) teremtett minket, és csak ez korrigálhat minket!” Azonban a mi vágyunkra, és készenlétünkre vár, ahhoz, hogy mindez megtörténjen.

Kérdés:

Mi a különbség aközött, hogy alávetjük magunkat a Bnej Baruh csoport hatásának, vagy, hogy más hasonló egyenlőséget hirdető csoportokkal szemben tesszük azt?

Válaszom:

A különbség a csoport céljában, és a cél elérésének módszerében található.

Kérdés:

Mit tegyünk, amikor barátainkkal találkozunk, de nincsen kapcsolat a szívekben található pontok között, és a találkozó egy fájdalmas, és unalmas eseménnyé alakul? Ez még így is felfogható úgy mint egy kísérlet a kölcsönös garanciára, egységre, és az önzőség legyőzésére, vagy jobb, ha nem megyünk el ilyen találkozókra?

Válaszom:

Ez nem fog magától megtörténni, erőfeszítéseket kell tegyünk rá, és dolgoznunk kell érte. Az egónk ellen dolgozunk végül is, ez nem fogható fel úgy, mint “szerelem első látásra”.

KA

19 nov 2008

66 queries in 0,732 seconds.