egység

Négy és fél ezer évvel ezelőtt, már volt egy maihoz hasonló helyzet, és voltak olyan kutatók, akik megértették a különös helyzetet. Megértették, hogy mi történik egy elszigetelt társadalomban, ahol az egyének egymásra utaltsága felfedeződik, és ahol az emberek elkezdik megérteni azt, hogy a Természet nem engedi azt, hogy megfelelő módon viszonyuljanak egymáshoz, ahogy azt a helyzet megkívánná tőlük.

Felfedezték a módszert arra hogyan működjenek együtt az ember lény természetével annak érdekében, hogy az emberek megfelelően viszonyuljanak egymáshoz túlélésük érdekében. Azonban mindezt nem csak túlélésünk érdekében kell megtegyük, hame azért is, hogy jólétet, fejlődést és bőséget érjünk el. Felfedezték, hogyan lehetséges az egyént befolyásolni, elmagyarázva azt, hogy a cél elérése érdekében meg kell értsük a rendszer felépítését.

Mindez logikus, fel kell fedezzük azt a rendszert, amelyben élünk. Ez szükséges annak érdekében, hogy megértsük, mi is láncol minket egymáshoz, miben is vagyunk egymásra utalva, és milyen fajta egységet kell elérjünk. Fel kell fedezzük mi a jelenlegi természetünk, mi képes azt megváltoztatni, és mi nem, hol van a szabad választásunk, és hogyan vagyunk képesek azt megváltoztatni, mely változtatásra szorul.

Nem vagyunk képesek megváltoztatni a programot, iletve az anyagot mely minket alkot, és nem vagyunk képesek a rendszer működésének alapelvét. Azt egyetlen dolog melyet képesek vagyunk megváltoztatni, és melyet meg kell, hogy változtassunk, az a hozzáállásunk, melyet tökéletesítenünk kell ahhoz, hogy hasonló legyen az integrált, harmónikus rendszerhez, melyben létezünk. Ez az egyetlen szabad választásunk. Ez egy valódi csoda, hogy a Természetben minden úgy van elrendezve, hogy akármelyik elemét is kivánjuk megváltoztatni, végül is nem vagyunk képesek bármit is megváltoztatni. Egy olyan rendszert kaptunk, ahol minden előre meg van határozva kivéve egy dolgot. Az alkotó elemek közötti kapcslat önző, de mindez átváltoztatható, és pontosan ez az, amit tennünk kell.

Van egy tudomány, mely elmagyarázza, hogy vigyük ezt véghez. Amennyiben használjuk ezt a tudományt, képesek leszünk a cél elérésére. Ez a tudomány semmi másról nem beszél, csakis az emberek közötti kapcsolatokról, összegezve egyetlen szabályban: “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”. És ez az elv most minden fajta problémán keresztül megmutatja magát.

Ez a tudomány elmondja nekünk mi számít szabadságunknak: az emberek egymás közötti egysége, és semmi más. Ma ezt a Természeten magán keresztül érzékeljük, amely megmutatja nekünk azt a problémát melyet korrigálnunk kell – a közöttünk levő törött kapcsolatokat. Azt is megmutatja, hogyan működik a rendszer, hogyan vagyunk képesek ezeket a kapcsolatokat lépésről lépésre elérni, és hogy ez a hatalmas, univerzális csodálatos rendszer hogyan fog kinézni teljes pompájában, amikor mindegyikünk, közösen egyesülve elvégezzük a megfelelő korekciót.

(Egy a Báál HaSzulam “Egy Törvény) című cikkéről adott leckéből, 2009 március 5.-én)

Kérdés:

Ez volt az első, teljesen váratlan alkalom, hogy a Kongresszust német fordításban egyenesben nézhettük. Hatalmas erejű szeretetet és egységet éreztem a Kabbalát tanulók körében, de amikor kérdéseket akartam feltenni, rájöttem, hogy csak egy élettelen képernyőt bámulok ami azt mondta “élő adást néz”. Szóval kérdésem az: lehetséges spirituálisan úgy haladni, hogy egységbe lépek egy csoporttal?

Válaszom:

Igen és igazából ez az egyetlen módja az előre haladásnak – az egység. És utána az egységen keresztül felfedezi majd a Teremtőt.

Kérdés:

Már körülbelül két éve tanulom a Kabbalát. Hetente többször segítek a disszeminációban, a Kabbala campus-on tanulok, és látogatom a virtuális csoport fórumját. És bár jó kapcsolatban vagyok mindezekkel az emberekkel, érzem, hogy ez csak felületes. Nem vagyok képes igazából egységre lépni azokkal az emberekkel, akik ugyanazon az úton haladnak mint magam. Lehet, hogy valamit rosszul csinálok? Vagy lehet, hogy az ilyen jellegű kapcsolat csak a fizikális életben létezik?

Válaszom:

Amennyiben mások önhöz hasonlóan tanulnak, az azt jelenti, hogy önön múlik, hogy sikerül-e velük egységre lépnie, és segítséget kapnia, a csoport méretétől, és szintjétől függetlenül.

 Kérdés:

Hiszek az egy szív és egy világ képében. Hiszek abban, hogy Isten egyenlő a Természettel, a minket körülvevő energiával. Ez az energia irányít minket, ad nekünk információt, és nagyon kevés szabad választásunk van. És nekem pont így tetszik, elfogadom mindezt teljes szívemből.

De nem értem a férfiak és nők elválasztását a Kongresszus alkalmával. És a kippa (zsidó fejsapka)? Nem arról van szó, hogy a vallástól függetlennek kellen lennünk, egy szívként? A lelkeknek nincsen neme, és a kippa a vallási elkülönülést jelképezi.

Válaszom:

A nők jelenléte befolyásolja a férfi hormonjait, és ezzel elvonja figyelmét a megfelelő szándéktól. Ezért van az, hogy külön szeretünk tanulni. Az egységnek a lelkeken és nem a testeken keresztül kell megtörténnie. Ezen túl, az egységnek egy megfelelő terv alapján kell létrejönnie, ami nyilvánvaló azok számára, akik a közös lélek felépítését tanulmányozzák.

A kippa és más külső jelek nem szükségesek. A kippát csakis a zsidók viselik, és ennek az egyetlen jelentősége az, hogy mutassák a Kabbalát a megfelelő forrásból kapták. Végül is a Kabbala 4500 éven keresztül a zsidó nemzeten belül lett tovább adva. Természetesen semmi szükség nincsen a kippára, vagy más vallási szabályok betartására.

A Föld hasonló egyetlen sejthez, és hasonlóan mindenhez, mely rajta él, világunk a versengő individualizmus életfenntartó interakciója alapján fejlődik. A Természet megfelelően mutatja be az összes földön élő élőlény történelmi és globális összekapcsoltságát és egymásra utaltságát.

A gazdasági rendszer az emberi testhez hasonló módon működik. A testet, mint egyetlen, összefüggő élőlényt tanulmányozva felfedezhetjük a magunk és társadalmunk iráynítására szolgáló megfelelő alapelveket. Ezek az alapelvek nincsenek belénk építve a természet által, hanem inkább szabad választásunkra vannak bízva, azért, hogy azokat önként vállaljuk fel, és alkalmazzuk magunkra. Ily módon megszabadulhatunk azoktól az alapelvektől, melyek károsak gazdaságunkra és általában az életünkre nézve, és csak azokat az alapelveket használjuk, melyek hasznosak.

Az emberi test folyamatosan regenerálja sejtjeit, ezáltal fenntartva formáját, és megszabadulva attól, melyre nincsen szüksége. A test csak akkor képes életét fenntartani, ha biológiai részei támogatják egymást, és nem akadályozzák egymást. A múltban az életért való versengés, és túlélés volt a fejlődés alapköve. Azonban a mai társadalom olyan, mint egy egyesült egyetlen élőlény, és így egy új alapelv alapján van vezérelve, mely az egyedülálló öszzekapcsolt élőlény életének alapelve. Ez az alapelv azt mondja ki, hogy az élet az élő rendszerek összekapcsoltságán alapul.

Ezért van az, hogy a mi generációnkban a határtalan rivalizációról az önkéntes együttműködésre kell átváltsunk. A határtalan evolúció befejeződött. A Természet rendszere felfedte magát, és nekünk annak részévé kell válnunk.

 Kérdés:

Kezdhetünk- e úgy gondolkozni az egész emberiségről, mint szomszédaink, ahelyett, hogy csak a Bnei Baruch csoportot tekintjük annak? Talán akkor gondolataink képesek lesznek a világban változásokat okozni?

Válaszom:

Amit ön írt az igaz: A világon mindenki a “szomszédunk”. Azonban jelenleg azokat tekintem “szomszédomnak” akihez kölcsönösen közelebb tudok kerülni, a közös célunk, és közös igyekezetünk által. Más szóval, ezek a kabbala csoportban található barátaink. De fokozatosan ez az egész világot magába fogja foglalni, ahogy ez a vágy mindenkiben kialakul majd.

Kérdés:

Mit jelent az, hogy a szomszédomért mondok imát, ha én vagyok az aki korrekcióra szorul?

Válaszom:

Azáltal, hogy imát mondunk a szomszédunkért, kapcsolatot alakítunk ki vele. És abban a mértékben melyben imánk őszinte, felfedezzük önzőségünket. Ennek eredményeképpen az ima a személyes korrekcióra vonatkozó könyörgéssé változik. Ezért van az, hogy héberül az “ima” szó (Lehitpalel) azt is jelenti, hogy “ítélkezni önmagunk felett”.

 Híradás (a The Panda Organozation által):

“A 2OO9-es Föld Óra új rekordokat dönt”. Egyszerű polgárok, ipari vállalatok, és hivatalos intézmények 375 városban 74 országon keresztül már csatlakoztak ahoz a kezdeményezéshez, hogy március 28.-án 8 óra 3o-kor elzárják lámpáikat…A résztvevő városok listáján 37 nemzeti főváros, és néhány híres nagy város is szsrepel, köztük London, Peking, Róma és Moszkva.

Kommentárom:

Bármi amit az emberek együtt csinálnak, az a társadalom és az egész világ hasznára válik, mivel az ilyen tettek felkeltik a Felső Fényt (amennyiben nem kár okozására szolgálnak).

 Kérdés:

Azt említette, hogy a világ irányító gondolatának meg kell változnia a: “Szeresd barátodat, mint saját magadat” alapelvre, hogy egy emberként egy szívvel éljünk. Miért nem kezdi mindezt el Ön csoportjával együtt, hogy egy azonos alapelven működő rendszert hozzon létre, mely jelzőfényként, és inspirációként szolgálhatna az emberiségnek? Könynyebb lenne kis méretekben mindezt elkezdeni, mint nagyobban.

Válaszom:

A jelenlegi időszaknak és körülményeknek köszönhetően nem zárhatjuk el magunkat, hanem minden energiánkat a kabbala világméretű disszeminációjának kell szentelnünk, mivel ez az egyetlen módja annak megakadályozására, hogy a világ egy Harmadik Világháborúba zuhanjon.

Kérdés:

Mit ért az alatt, hogy most biblikus időkbe lépünk?

Válaszom:

Azt értettem ez alatt, hogy el kell kezdjük követni a biblikus paracsolatot: “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”.

Kérdés:

Egy korábbi blog írásra reagálva remélem, hogy nem arról beszél, hogy egy új világrendszert kell kialakítanunk egy kormánnyal, egy bankrendszerrel, egy valutával, ahol mindenki  egy számítógép csippel a testében lesz megfigyelve.

Válaszom:

Az egész emberiség egy összefüggő élőlény. Így mindenkinek alá kell vetnie magát a teljes együttműködés törvényének, minden a cselekedeteinket jellemző szinten. Mindez azt jelenti, ahogy azt Báál Haszulam “Az Utolsó Generáció” című cikkében leírja, hogy előbb utóbb egy spirituális kormányzás áll majd fel, mely a világ lakosságának minden cselekedetét irányítani fogja majd.

 Kérdés:

A kongresszusokon és baráti találkozókon látható ölelkezés és éneklés nevetségesnek és művinek tűnik. Egyszerűbb számomra az, hogy az Interneten keresztül tanuljak és a kabbalát terjesszem, minthogy hasonló egységre vonatkozó műveletekben vegyek részt.

Válaszom:

Önnek teljesen igaza van – ezek a tettek gyermetegnek, furcsának, művinek és őszintétlennek tűnnek. De pontosan így kell viselkednünk. Az összes résztvevő megérti, hogy egy játékot játszanak – egy játékot a saját önzőségük ellen. Azáltal, hogy ezeket a mozzanatokat véghez viszik és erőfeszítést fejtenek ki, magukra vonják a Felső Fényt, amely korrigálja őket. Játékunk olyan, mint a gyerekeké, és ez a legkomolyabb dolog amit csak tehetünk, mert ez a módja annak, hogy felnőjünk! A különbség annyi, hogy a gyermek a természet által van rákényszerítve a játékra fejlődése érdekében, míg nekünk magunkat kell a játékra erőszakolnunk. Ez a választásunk szabadsága: hogy a spirituális fejlődést választjuk.

Kérdés:

Hosszú ideje hallgatom leckéit és minden alkalommal, amikor arról beszél, hogy mindannyian egy lélekhez tartozunk, és az emberiség egésze eredendően és megváltoztathatatlanul egymáshoz van kapcsolva, irritálva érzem magam, és nagyon zavar, hogy ezt újra és újra hallanom kell. Miért esik nehezemre mindezt elfogadni?

Válaszom:

Mivel mindez önkéntelenül megalázza, sarokba szorítja és megzabolázza önzőségét.

KA

Részletek Rabash “Cikk a Barátokról – 1 (1984 3-as esszé) írásából:

Mindannyian egy egész részei vagyunk, de önzőségünk különálló darabokká robbant szét minket. Azáltal, hogy ennek a széttört mozaiknak az összerakására vágyunk, összekapcsolódunk mindazokkal, akik szintén ezt az egységet keresik, és közös erőfeszítésünkkel az egység összetartó erejét vonjuk magunkra. Ez az erő összekapcsol és összeköt minket. Miközben ezt tesszük, hasonlóvá válunk a természethez, a Teremtőhöz.

Amikor egy olyan csoportban vagyunk, mely arra vágyik, hogy egységre lépjen, akkor egy meleg baráti hozzáállást kell mutatnunk barátainkkal szemben még akkor is, ha valójában nem érezzük még ezt. Egy játékot játszunk egymással, és együtt mindannyian az egónkkal játszunk. Mindent meg kell tennünk, hogy összezavarjuk az egónkat és együtt legyőzzük azt. Ez a játék nem porhintés, nem szemfényvesztés, hanem egy komoly dolog, mely fejlődésünket segíti.

KA

 Kérdés:

Hogyan viszonyuljak ahhoz a baráthoz, aki elhagyta a csoportot és a kabbala tanulását?

Válaszom:

Héberül a barát,  – haver –  a hibur (kapcsolat) szóból származik. A kapcsolatot csakis a formák, tulajdonságok, tettek és célok megegyezése alapján vagyunk képesek létrehozni. Ez a személy egy időben barátnak számított, de ahogy elhagyott minket, megszűnt velünk hasonló lenni, és különbözővé vált. Ennek következtében többé nem számít barátnak, mivel megszűnt a kapcsolat. És így kilépett a memóriámból!

Még akkor is, ha szoros kapcsolatban álltunk, akkor is ez történik. Nincsen idő a spiritualitásban. Mindent az egyén állapota határoz meg, más szóval a két tárgy közötti spirituális távolság, a hasonlóság fokozata.

Kérdés:

Az utóbbi időben több barátunk is elhagyta a tanulást. Hogyan viselkedjünk ilyen emberek közelében? Szeretnék továbbra is kapcsolatban maradni velük, de képesek-e ezt ők is ugyanígy megtenni? Vannak olyan események, amiken ők is részt vehetnek?

Válaszom:

Úgy kell a dolgokat elrendezni, hogy azok, akik elmaradtak, képesek legyenek kapcsolatot tartani és visszatérni, ha akarnak. Csak azok számítanak kivételnek, akik kárt okoznak.

Néha a személy gyengévé válik és abbahagyja a csoportban való közös részvételt, de később újra feléledve, új vágyat érez, hogy élete célját megvalósítsa. És akkor visszatér a csoportba. Egyre szélesedik alapbázisunk és így semmiképpen nem szabhatunk merev követelményeket senkinek. Azok az emberek akik “ingadoznak” részt vehetnek bármiben, kivéve a döntések meghozatalát. További részletekért legyen szíves kapcsolatba lépni az angol nyelvű terjesztés megfelelő felelőseivel.

KA