Dr. Michael Laitman

érzelem

Csirkék az anyjuk szárnyai alatt

Csirkék az anyjuk szárnyai alatt

Nincs mit tennünk, nem ülhetünk összekulcsolt kézzel emésztve magunkat, hanem erőfeszítést kell tennünk. De mi ne az érzéseink szerint dolgozzunk, mert más különben nem tudnánk elmozdulni a helyünkről. Ha engedelmeskedek az érzéseimnek és érzelmeimnek, akkor mindig ugyanabban az állapotban maradok, amelyben érzem magam és nem lesz lehetőségem semmiféle cselekedetre.

Az érzéseim, a megszerzési vágyam egy adott állapotban van, és hogyha elmerülök a vágyamban, az anyagomban, nincs semmi lehetőségem cselekednem ellene. De szerencsémre meg van az elmém, amelynek segítségével elkezdhetem vizsgálni az érzelmeket. Én megértem, hogy a helyzetem, az érzéseim nem jók és szükségem van arra, hogy megváltoztassam őket.

Ily módon az elmém által, amely egyáltalán nem felel meg az érzéseimnek, én elkezdem elképzelni a következő állapotot, egy felsőbb szintet, amely működik és hatással van rám, azzal a feltétellel, hogy sóvárgok iránta, mint embrió az anyjáért. Elkezdek gondolkodni, hogyan kell elrejtenem magam, hogyan “rejthetem el magam a szárnyai alatt”. Milyen módon tudok belépni egy magasabb szintre úgy, hogy magam igazítom hozzá?

Az embrió formájára gondolok, a hatásra, amelyet a felsőtől kapok, még ha önző módon is behatolok és megadom magamnak a védelmi ellátást, és az aggodalmat. Ez által elképzelem magamban, hogyan nézek ki az anya méhében, elképzelem hová szeretnék eljutni, és tudom hogy ez a csoport, amely megépült a viszonyaimból a barátokkal szemben. Én lassan elkezdem megszervezni az ilyen kapcsolatot a barátaimmal, amennyire csak lehetséges.

Hála ezeknek a kis erőfeszítéseknek, amelyek az elmémből származnak, én kezdek előrehaladni. “Minden a gondolatból kiderül”, mert az érzések szerint én egyszerűen meghaltam. De az elmém által tudok erre gondolni egy kicsit, elképzelem azt a képet, a két állapot sorrendjét – alsót és felsőt, elképzelem, hogyan illeszkedik az alsó a felsőbe, hogyan lehet elrendezni egy olyan állapotot a csoport segitségével, hogyan kell lealacsonyitanom, lenulláznom magam a csoport felé, azért, hogy ő váljon arra a méh részre, amely át fogja adni nekem a Felső Fényt. Ha feléjük fordítom magam, akkor rajtuk keresztül Fény kapok és ők maguk nem is tudnak róla.

Szóval, én újra megismételem, hogy tilos a zuhanás alatt maradni, csak az érzelmek és érzések ellenőrzése alatt, amelyek letaposnak. El kell képzelnem a szintek közötti kapcsolatot, milyen állapotban van a felső szerint, használnom kell az értelmet, és valahogy ki kell lépni az érzésekből, és reálisan látni, hogy mi ez az állapot, és mit lehet tenni ebben, még ha mesterségesen is.

A személy, amely elkezdi elképzelni magában a fokozatokat, az állapotokat, befolyásolja az elméjével az érzelmeket és anyagot termel a gondolatnak. Így kezdi el megépíteni az új állapotát. Akkor megérkezik a Reformáló Fény, kiveszi a személyt a rosz állapotból, azáltal, hogy belé lesz ültetve a remény és a bizalom, amellyel visszatér a barátokhoz.

2013,06.21. Reggeli lecke, “Shámáti” 25. cikkéből

Ford: BS

Szerk: Sz I

07 Júl 2013

Az összes száműzetés eredete

Az összes száműzetés eredete

Kérdés:

Amikor Pesach-ról beszélünk, mi azt mondjuk, hogy: “Emlékezz az Egyiptomi kivonulásra?” Végül is voltak más kivonulások is – Babiloni, Görögországi, Római – de csak az Egyiptomi kivonulásról emlékezünk meg. Ennek mi a jelentősége?

Válasz:

Az Egyiptomi kivonulás az összes kivonulás gyökere. Az összes többi kivonulás az Egyiptomi kivonulásra épülnek. Ez a a legnehezebb és legalapvetőbb kivonulás. A személy amikor felemelkedik az egoizmusa fölé, először elérkezik ahhoz a megértéshez, hogy mi a spirituális világ, hogy mit jelent az adakozás tulajdonságának az érzete a megszerzés tulajdonsága helyett, amivel megszületettünk és amiben létezünk.

Mi az érzelmeinken keresztül érzékeljük a világot. Folyton élvezni akarjuk, és mindenből hasznot akarunk húzni a saját javunkra. A változások az érzelmeinkben történnek. Az úgynevezett Egyiptomi kivonulás az, amikor elkezdek “kilépni magamból”, hogy felismerjem magam a világban, hogy adakozzak másoknak, hogy a testemen kívül érezzem magam, csak a szívemben. Az összes többi kivonulás már rajtam kívül történik meg.

2013.03.04, KabTV. adásából, “Kabbalisták írásai, a húsvéti Széder éjszakája

DH

02 ápr 2013

Nem sikerül bejutnod a kerek világba, a négyszögletű gondolkodással

Nem sikerül bejutnod a kerek világba, a négyszögű gondolkodással

Kérdés:

Hogyan tudom kijavítani a felfogásom, ha körülöttem csak rosszat látok a világban?

Válasz:

Csak a Reformáló Fény korrigál ki mindent. Mi nekünk továbbra is makacsul folytatni kell a magyarázatokkal és bölcsességünkkel, amelybe befektettünk a szívünket és az elménket, mi egyébként még nem értünk el egyetlen okot sem, mielőtt el nem érjük az első felfedezést. És akkor egy új értelemet és érzelmet kapunk.

És ma, amekkora mértékben megakarjuk ragadni a megértéseket, mi sok erőfeszítést fektetünk be, hogy megértsük a dolgokat, megpróbálva belehelyezni a mi jelenlegi edényünkben az új spirituális részleteket. Mi állandóan erre vágyunk, de valójában ez nem az ahol a munka található.

Mi mintha beragadtunk volna egy helyen, és csak égetjük az erőt, energiát, figyelmet és az időt. Mert ezek az erőfeszítések nem segítenek elérni a spirituális világot. Mintha mi próbálnánk egy kerek dolgot begyömöszölni egy négyszögletű nyílásba, nem megy be, mert teljesen különböző dimenzió. Ahogy többet befektetünk az adakozásba, a kapcsolatba, és amekkora mértékbe lehetséges, próbáljuk megérteni a spirituális információkat a jelenlegi fizikai érzékelésünkben, annál sikeresebb leszünk.

Mi egyszer sem értjük meg a jelenlegi érzelmünkkel és értelmünkkel amiről a könyv beszél, és még azokat az állapotokat sem amelyeken átmegyünk most. Mi, mint a kisbaba, hogy próbálja hároméves korába megérteni a pszichológiát. Persze, nem érti meg még magát sem, hogy lenne képes megérteni egy magasabb szintű pszichológiát. Ez lehetetlen.

Tehát, csak azt kell tennünk, amit a kabbalisták írtak. Ez nem azt mondja, hogy vakon járjunk, érzelmek nélkül, és vizsgálat nélkül, de nem merülünk el hosszabban mint amennyire szükségünk van, hogy a gyakorlatba elkezdjünk haladni a kapcsolat és a szeretet irányába. Csak a cél irányába kell összpontosítsunk minden tanulást, és az összes eseményeket és cselekvéseket. Egyébként ezt nevezzük, hogy “A bölcsessége nagyobb mint a tettei”.

Beszélek egyszer erről, mert magam is ugyanezt a hibát követtem el. Sok ideig nem tudtam meggyőzni és elfogadni magam, hogy a spirituális világot csak az által lehet elérni, ha lenullázom magam, ha odaadom magam, és nem a racionális elme, és a megértésen keresztül.

Nagyon fontos hogy megértsük,”Nem az okos aki tanul”, és megtartsuk a tanulást a helyes arányban, aközött ami szükséges számunkra a fejlődéshez, és aközött ami zavarhat minket.

16.12.2012, Reggeli lecke, a”Tiz Szfira Tanulmánya”

BS

18 dec 2012

A Teremtő érzékelése

A Teremtő érzékelése

Kérdés:

Hogyan tudom jobban érzékelni a Teremtőt?

Válasz:

Ezt a féle példát már sokszor előrehoztam, hogy mi érzékenységet szerzünk egy különös jelenségnek, miután elkezdünk dolgozni vele, akkor is hogyha azelött nem voltunk annyira érzékenyek. Érzékenyebbé tudunk válni mindenre: kövekhez, fákhoz, más emberekhez. Először nem figyelünk egy emberre, és aztán elkezdünk ráérezni egyre jobban, és mindent felfedezünk róla. Ez az úgynevezett “Egy szokás természetessé válík”.

Szóval, a munkát amit a barátaimmal teszek a Teremtő iránt kell céloznom. Igyekszek felfedezni a barátaim tulajdonságait, amikre nincsen semmi szükségem, és egyáltalán nem érdekelnek, hogy felnöveljem az érzékenységemet hozzájuk. Nem a barátnak az anyagi természetét, hanem a Teremtő iránti hozzáállását. Akkor annál a pontnál ahol össze vagyok kapcsolva és akarok is összekapcsolódni vele, felfedezel egy érzékenységet a Teremtőhöz.

Magát a Teremtőt nem érzékeljük. Csak a kapcsolatainkon keresztül tudjuk felfedni. Szóval amikor megerősítjük az érzékenységeinket a barátok közti kapcsolatainkhoz, az valóban erősíti az érzékenységünket a Teremtőhöz.

2o12 November o6, A Grúziai Kongresszusból

DH

28 nov 2012

Fejlődünk az ütlegelés módszere szerint

Fejlődünk a  ütlegelés módszere szerint

Irva van: “Nem létezik egy fűszál sem, amely felett ne állna egy Angyal ütlegelve, és mondván neki, növekedj”, mert az erő a felső világból összeegyeztető az alsó világ fűszálával, megüti, és igy kötelezi a növekedésre a sorsa szerint. Ezek az ütések érezhetőek az érzelemben és az értelemben, de mindenekelőtt az érzéseikben. Mivel mi érzelmi edények vagyunk, a megszerzés vágya, amely az ütéseket hatására elkezd mozogni.

Az ütés a vágyba érkezik, amikor hirtelen felfedezi, hogy az előbbi elképzeléseink helytelenek. Az ütés szerepe az, hogy bevezesse a személyt egy mélyebb érzékelésbe. Hasonlóan a kalapácshoz, amely mélyebbre veri a szeget a fába, így az ütések beillesztenek bennünket egy még mélyebb szinten a vágy anyagába.Tehát elkezdjük érezni őt egy új módon, és ennek eredményeként elkezdünk érezni egy mélyebb belső megértéssel.

Mivel az ütések által összezavarodom, és elveszítem az irányítást. De valójában, ennek így kell lennie: ahogy az egyén jobban halad előre, annál nagyobb ütések kap. Minden pillanatban a zavarodottság után, felfedez magába valamit újat és újat. Ti érezni fogjátok, hogy belül állandóan egy mechanizmus ketyeg megállás nélkül. Ezek a kis ütések egyik a másik után világosságot okoznak a zavarodottság érzésébe, és így segítenek megérteni és érezni többet és többet.

De valóban, hogy érezzünk valami újat, sok inkarnáción kell átmenjünk. A zavarodottság mértéke mindig nagyobb, mint az érzelmek mennyisége, és a sorozatos zavarodottság után új érzékelés érkezik. Aztán megint egy sorozat zavar, ismét kis felfedezések, és megint egy új érzés érkezik.

Összefoglalva, ezek a csapások jók és hasznosak, mert az “Angyalok” az erők, akik felelősek a fejlődésünkre, és ők osztják fel.

2o12 November 25, Reggeli lecke, “Bevezetés a Tiz Szfira tanulmányába”

BS

25 nov 2012

Kommunikáció hiány rontja az agy összeköttetéseket

Kommunikáció hiány rontja az agy összeköttetéseket

Az Újság (Sciencemag-ból): “Az 1980-as években, több ezer romániai csecsemő, az árvaházakban, naponta legalább húsz órát töltött fekve és egyedül a gyerekágyukban, megfosztva az emberi kapcsolattól.

A felnövésük közben, neurológiai és pszichológiai tesztnek vetették alá őket, mindannyian egy kísérő jelenséget produkáltak, ami már látható volt más fajokban, például egereknél és rézusz-majmoknál:

A korai elszigetelés és elhanyagolás tartós  kárt okozhat, a megismerési folyamatokban, a komoly érzelmi instabilitástól a mentális retardációig”.

A kutatók most azt mondják, hogy felderítettek egy lehetséges magyarázatot, hogy miért okoz ilyen kárt a korai elhanyagolás- az elszigetelés. Gátolja azoknak az idegpályáknak a fejlődését, amik körbeveszik a neuronokat, ami lelassult kommunikációs képességet okoz az agy bizonyos pontjai között. …

“Gyerekek agyában -akik átéltek korai elhanyagolást- a teszt a fehérállomány csökkenás tapasztalható, különösen a prefrontális kéregben. Ez a  része az agynak, az, ami döntésekkel, munkamemóriával, és társas funkcióval van összekötve”- mondja Corfas.

Hogyha megnézzük, hogy az elszigetelés, hogyan hat a myelin-készítő glial sejteken, az úgynevezett oligodendroczteokon, a kutatók egereket tenyésztettek, akiknél ezek a sejtek izzottak. A lénynek az oligodendrocyte-jaira raknak zöld fluoreszkáló proteineket…

“A csapatnál “fontos vonatkozásokat” találtak arra, hogy az elszigetelés, hogyan hat az agyon  molekuláris szinten, egy mechanizmussal, ami valószínű, hogy azonos mindegyik faj között, mondja John Cacioppo, egy társas neurológus (University of Chicago).

Ez a tanulmány csak a korai elszigeteltségről szól de megjegyzi, hogy az embereknek, még a magányosság érzékelése is komolyan tud hatni a hosszú táv egészségi folyamatain.

Azt mondja hogy a magányosság nem csak a szorongás – egy érzelmi jelzés, amit kifejlesztettünk, ez motivál minket arra, hogy javuljunk és tartsunk fel a kapcsolatokat, ami nagyon fontos nem csak a mi egészségünknek, hanem “a génjeink túlélésének is”.

Megjegyzésem: Az emberi lény egy társas teremtmény, és az evolúciójának a mértékéhez egyre jobban szükséges a megfelelő környezetet, ami meghatározza a világnézetét, és így a viselkedését és a sorsát.

DH

20 nov 2012

A spiritualitásba való átmenet titka

A spiritualitásba való átmenet titka

Most mi a Zohár könyvét olvassuk. Hogyan tudom összekötni ezeket a szövegeket a reformáló fénnyel, a változással, amit nekem éreznem kell, amin keresztül megyek, hogy ezek által elérjem a teremtés célját? Hogyan érezhetem ezt? Mit kell tennem, amikor olvasom vagy hallgatom a Zohárt?

Tulajdonképpen elvárják tőlem, hogy egy belső kifejeződést találjak meg, azt amit a Zohár szerzői mondanak. Milyen vágyak, milyen érzések, milyen belső állapot vagy változást látok ennek a könyvnek olvasása közben. A személy egy kis világ. Minden világ a személyben van. Ezek az állapotok, motívumok már bennem vannak. Nekem csak fel kell ezeket fednem;  meg kell látnom ezeket. Azt kell akarnom, hogy felfedeződjön számomra a Zohár olvasása közben.

Kérdés:

Ez azt jelenti, hogy nekem mindig magamba kell tekintenem és meg próbálnom megtalálni a belső reakciókat, azokat amikről olvasunk? Azonban mindig megpróbáljuk beépíteni és érezni azokat.

Válasz:

Természetesen, mindenki benned van, és minket is magadban látod. Ugyanezzel a rendszerrel fedezel fel mindent, beleértve a Teremtőt is magadban.

Kérdés:

Én ezt mind értem az elmémben …

Válasz:

Nem, ennek az érzéseid között kell lennie. Fokozatosan érezni fogod, hogy minden benned van; nincs semmi kívül. Minden ellenállás, minden konfliktus köztem, és ami kint van fokozatosan törlődni fog, ez a különbség, ez a távolság csupán érzelmi. Mindez eltűnik.

Minél többet beszélünk arról a dologról, hogy mi jelent számomra a külső egyre fontosabbá válik az nekem, egészen addig, hogy “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.”, mikor a barátod, aki kívül van egyre fontosabbá válik neked, minél jobban számít az neked, annál jobban törlődik a távolság és haladsz abba az állapotba, melyben a külső és a belső egyé válik vagy ahhoz közelivé. Elkezded érzékelni a valóságot egy realisztikusabb módon úgy, ahogy az benned van.

Honnan származik ez a felfogás? Abból a tényből, hogy ami kint van érzelmileg közelebb lesz, a bentihez. Ez az, ahol az érzés, hogy a valóság egésze a belsőből érkezik. Ez az, ahogy az anya érez gyermeke iránt, belsőben van, habár ő valójában külsőben van. Ezért, először a gyermek az anya méhében van, majd onnan kijön. Ezek a fejlődésünk fázisai. De ez nem azt jelenti, hogy eltávolodik tőle. Éppen ellenkezőleg, a személy felnő, gyermeket szül, és ami külsőnek tűnik a belsőben is létezik. Valójában azonban nincs belső és külső, minden egy egésszé válik.

Most nekünk egy érzelmi akadályt kell leküzdenünk, ezért úgy fogom érzem, hogy ami kívül van egyenlő lesz azzal ami belül van. Majd felfedezem, hogy az egész valóság bennem van. Nem az értelmemben, csak a érzéseinkben. Az elme már egy korrekció eredménye.

2012 November 14, Napi Kabbala Lecke, második rész, Zóhár könyve

SzL

20 nov 2012

67 queries in 0,181 seconds.