A vágyak iskolája megtanítja nekünk, hogyan építsük fel a spirituális világot magunkon belül (haladóknak)
Ahelyett, hogy belülről vizsgálgatnánk vágyainkat, inkább felülről, “mikroszkóp alá téve” kell vizsgáljuk őket olyan gyorsan ahogy csak tudjuk. A célunk a korrekció, és csak ez a “vágyak iskolája” tesz minket képessé ennek elérésére, vagy hogy az adakozás érdekében dolgozzunk.
Az egész spirituális világ valami, amit magunkon belül építünk, a vágyainkat felhasználva. Egy heggyé halmozzuk fel őket, és aztán felmászunk erre a dombra. És utána újra és újra megismételjük ezt a folyamatot. A hegy növekszik, és mi vele együtt növekszünk, egyre inkább adakozóvá válva.
Az eredmény az, hogy mindegyikünk felállítja a Sínai hegyet – a gyűlölet hegyét (héberül Sina gyűlöletet jelent), annak érdekében, hogy annak csúcsára felmásszunk és ott felépítsük a király kastélyát, a Teremtő palotáját. Mindezt mind a saját törött, önző vágyainkból építjük, melyek bennünk egymás után megjelennek. Pontosan ezen vágyak korrigálásával, és azokon belül vagyunk képesek a Teremtőt felfedezni. Vagy más szóval a személy a munkáját az “adakozás érdekében” ezeből a vágyakból készíti.
Ennél fogva az összes spirituális világ és szint bennünk van. Minden a korrigált vágyainkon belül jelenik meg. Ez azért van, mert a Teremtő csak egy általános vágyat teremtett, és mi a Teremtőt ezen vágyon belül megjelenő formákon keresztül jelenítjük meg.
A 125 fok nem valami rajtunk kívül létező dolog. Lehetőségük a mi Resimónkon belül létezik, és mindegyikőnknek személyesen kell kifejlesztenie vágyait ezekből a Resimókból, azokkal kell dolgoznunk, és meg kell változtatnunk annak módját, ahogy használjuk őket. Ez a módja annak, ahogy a spirituális világot építjük belőlük.
Én egy vágyat (anyag) és Resimókat (forma) kaptam. Most magamra kell vonnom a Felső Fényt, és ezt a két alkotórészt össze kell kapcsoljam egymással. Ezáltal egyesítem a Fényt, a szikrákat és az edényeket (Kelim) melyet héberül ANAH – azaz Orot (Fények), Netzutzim (szikrák), Kelim (edények) rövidítéssel jelölünk. Ezzel ezek képzik lelkemet., és azon belül érzékelem a spirituális valóságot. Most a jelenlegi valóságot is ebben a lélekben érzékelem, de annak csak legalsó rétegét, melyet a “materiális világnak” hívunk. Annak érdekében, hogy felfedezzük lelkünket, fel kell ismerjük a Teremtőt.