Használjuk a Fényt, hogy útonk gyors és kellemes legyen
Az információs gének (a Resimók) végtelen sebességgel változnak bennünk minden pillanatban. Mégis úgy tűnik számunkra, hogy semmi sem változik, mivel olyan sok ilyen változás történik, és mindegyiküknek egy láncreakció szerint kell megjelennie. Azonban amíg ezek a belső változások külsőleg is érzékelhetővé válnak, mint egy mérőtáblán megjelenő számok, milliárdnyi akciónak kell belül megtörténnie. Szóval adjunk ennek egy kis időt!
Írva van: “Azok akik a Teremtő keresik, felgyorsítják az időt”. A mi teljes résztvételünk a teremtésben arra korlátozódik, hogy felgyorsítsuk a fejlődésünk idejét. Végül is mi a legalacsonyabb szinten vagyunk, ebben a világban, de minden adatot megkaptunk annak során, amikor leereszkedtünk felülről lefelé. Most az a kötelező feladatunk, hogy ugyanazt az utat alúlról felfelé is megtegyük.
Az útvonal ugyanaz marad, az egyetlen dolog amit változtathatunk, az emelkedésünk sebessége. Ennél fogva útunkat gyorssá, kellemessé, és kívánatossá tehetjük.
Ez az egyetlen különbség a szenvedés útja, ahol akaratunk ellenére haladunk, és a Fény útja, ahol saját vágyainknak megfelelően haladunk, között. A szenvedés útja hosszú, és a természet erejének megfelelően történik, mely erő csapások által tol minket előre. Úgy leszünk előre tolva mint szamarak, egy helyben állva, visszautasítva az előrehaladást. Ez a fejlődés természetes útvonala.
A második útlehetőség az, amikor saját vágyunk alapján kívánunk előre haladni, és keressük annak módját, hogy ezt megtehessük. Ezáltal lerövidítjük az utat, azt gyorssá és kellemessé téve.
(a reggeli leckéből, a 13.-as Samati cikk alapján)
