Dr. Michael Laitman

A Világ maratonja túl messzire ment

Az elkövetkező években a világ egyre nehezebb helyzetbe csúszik majd, és emiatt az emberek meg akarják majd érteni, hogyan élhetnének másképpen. Ez mág csak nem is az anyagi nehézségek miatt történik majd, hanem a szívükben érezhető nehéz érzések miatt.

De ugyanakkor a világot csakis a pénz, és semmi más irányítja. Azonban ennek nemsokára vége, és az emberek elkezdik majd érezni, hogy ez nem elégíti ki őket többé. Egyszerűen rosszul érzik majd magukat annak ellenére, hogy meg van a kényelmük, és minden élvezetük.

Az emberek már most rosszul érzik magukat, de még mindig képesek “játszadozni”, behunyni szemüket a valóban fontos dolgokkal szemben, és továbbra is átmeneti dogokat hajszolni, melyeket olyan különböző formákban képzelnek el, mint pénz, hírnév és hatalom. Másképpen mit is tehetnének ebben az életben? Egymásra nézünk, és agyatlanul ugyanazt tesszük, mint mindenki más. Amennyiben hasonló vagyok a körülöttem állókhoz, akkor jól érzem magam. Ezért van az, hogy a személy olyan célokat választ, mely általában elfogadott a társadalom által, melyet a társadalom hajszol annak érdekében, hogy az ürességet elrejtse maga elől.

A test önnfenntartási ereje arra kényszeríti a személyt, hogy olyan célokat keressen, mely állandóan megállás nélkül elfoglalja, és ezáltal “tudja, miért is él”. Ily módon a személy elméje állandóan el van foglalva valamivel. Másképen elvesztené élete “biztonsági kabátját”, és elveszne mint egy kisgyermek.

És ha ez mégis megtörténne, a személy megijedne, és megzavarodna az örök kérdéstől: miért létezem, és mi történik az életemmel? Azonban előbb vagy utóbb a személy újabb vágyat kap, és nem lesz továbbá képes fanatikusan reggeltől estig korporeális dolgokra gondolni. Hirtelen megérti majd, hogy az a “maraton” abból a célból lett számára megszervezve, hogy eltérítse élete legfontosabb dolgától.

Egy ideig képes volt szemeit becsukni, és a többiekkel együtt futni, de már nincs meg az energiája arra, hogy ezt tovább folytassa. Mindenki más továbbra is tovább futja ezt a maratont, de ő már lelépett a pályáról: mindaz nem vonzó többé számára, egyszerűen nem érzi, hogy annak bármi jelentősége lenne. Vágya olyan méllyé vált, hogy azt már nem képes többé földi célokkal megtölteni:

1. a testi örömökkel, mint étel, szex, lakás és család

2. társadalmi élvezetek mint gazdagság, hatalom, hírnév és tudás.

És ezzel a személy elkezd egy magasabb cél irányába kutatni.

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

64 queries in 0,603 seconds.