Miért nem tanultunk eddig semmit sem a válságból?
Kérdés:
A jelenlegi globális válság nagyon sok embert érintett. Azonban amikor a csapások befejeződtek, az emberek nem hallgattak a Kabbala tudományára. Ehelyett úgy döntöttek, hogy a nehéz idők elmúltak, és most ismét jó idők kezdődnek, mely által minden visszaáll úgy, ahogy volt.
Válaszom:
Mindez érthető. A válság tovább rosszabbodik, de mivel senkinek nincs megoldása, az emberek csak csendben maradnak. És mindez az összes országban megtörténik.
Nagyon sok büntetést, csapást kapunk őszintétlen cselekedeteinkért, de mégsem vagyunk képesek abbahagyni őket. Mindez azt jelenti, hogy csapások nem elég erősek ahhoz, hogy megtanítsanak minket a megfelelő viselkedésre.
Miért nem tanulunk a múlt hibáiból? Azt gondolnánk, hogy mindez olyan egyszerű, mint az egyszeregy. Bárcsak kis csapások képesek lennének minket azonnal a helyes útra terelni! Azonban önzőségünk folyamatosan fejlődik, és egyre nagyobbra nő. És mivel mindeközben egyre önzőbbé válunk, az előző csapások nem képesek minket arra kényszeríteni, hogy helyesen cselekedjünk.
Mondjuk azt, hogy elloptam tíz dollárt, és büntetést kaptam érte. Amikor most ismét egy tíz dollárosra nézek, emlékszem a büntetésre, és az visszatart. Azonban mi történik, ha hirtelen száz dollárt látok meg magam előtt? Soha nem kaptam azelőtt büntetést száz dollárért, szóval a száz dolláros nem kapcsolódik elmémben a büntetéshez. Így ellopom a száz dollárt és utána megkapom érte a büntetést.
De mi lesz ha legközelebb ezer dollárral találom szemben magamat? Ugyanez fog történni! Így vagyunk felépítve – mint az állatok, melyek csak azt tudják, amit már éreztek. Ezért van írva: “A személy képtelen egy parancsolatot (a mások érdekében történő adakozást és szeretetet) végrehajtani, hacsak azt nem szegte meg előtte (azaz megtalálja magában az ellenkező cselekedetet).” Először meg kell botlanunk és el kell esnünk, “lopnunk” kell, és utána mindezt meg kell bánjuk, és ki kell javítsuk amit tettünk. És mindez csak azután történik meg, hogy csapásokat kaptunk. Ezek nélkül lehetetlen, hogy a személy megváltozzon.
A Kabbala tudománya elmagyarázza, hogy minden vágy négy stádiumon keresztül fejlődik ki, születsétől végső formájáig. Mi vágyból és szándékból állunk. Ennél fogva négy különböző kombinációja létezik a vágynak és a szándéknak, mivel a két változó négy változatáról beszélünk: “mi vágyunk valamire és azt szándékozzuk tenni”, “nem vágyunk valamire és nem is szándékozzuk azt tenni”, és így tovább.
A személynek keresztül kell mennie a csapások és azok elemzésének négy fázisán annak érdekében, hogy elérjen az utolsó stádiumhoz, ahol önzőségét a szeretet és adakozás érdekében akarja felhasználni. Ezért van az, hogy lehetetlen kis csapások, büntetése alapján bármit is megtanulni. Mindez a vágy és a Fény között működő törvények miatt van így.
A Fény teremti a vágyat, és a vágy pontosan azon program alapján működik, amit a Fény belehelyez. Amennyiben az az élvezetek iránti vágy, akkor csak élvezetet akar kapni. Annak érdekében, hogy megtanítsa neki az adakozást, a Fénynek állandóan befolyásolnia kell a vágyat különböző stádiumokon keresztül.
Csakis az utolsó stádiumban képes a vágy felfogni azt, hogy ő csak kap valamit. Ennek eredményeképpen szégyent érez, és megszorítást végez. Ez történik minden spirituális cselekedet alkalmával.
hzs
