Együttesen átjutva a Machsomon felfedezzük a Fényt
Hogyha pontosan onnan indulunk ki, ami eltört a Teremtésen belül – az annak részei (mi, a lelkek) közötti kapcsolat, akkor ennek a kapcsolatnak a helyreállításával képesek leszünk megérezni az adakozás tulajdonságát, a Fényt, a Teremtőt. Azért lettünk elkülönülten megteremtve, hogy ezzel meg legyen a lehetőségünk arra, hogy felfedezzük az egység fogalmát, és hogy legvégül képesek legyünk megszerezni a tökéletességet és örökkévalóságot a fehér Felső Fényen, a Teremtőn belül. Egy kis erőfeszítésre van szükség ennek elérésére, de az erőfeszítésnek a megfelelő irányba kell céloznia.
Annak a feltételeit megfelelően megvalósítani, hogy a széttört teremtményt egyetlen egésszé állítsuk össze nem bonyolult, ha tudjuk azt, hogy pontosan hol fektessük be gyenge erőfeszítésünket. Amennyiben meg van a megfelelő emelőnk, az egész Földet fejjel lefelé tudjuk fordítani. A problémánk az, hogy gondolatainkat és vágyainkat össze vissza szórjuk, nem tudván azt, hogy mindet egy irányba kellene koncentrálnunk.
A sikerünk nem az erőfeszítés nagy méretében rejlik, hanem abban, hogy kis erőfeszítéseinket mind egyetlen közös erőfeszítéssé változtatjuk. Amennyiben azok összegyűlnek, akkor a közös erőfeszítés az adakozás tulajdonságának irányába, a Teremtő felé fordul. Mindez elég ahhoz, hogy megszülessünk a Felső Világba.
Ennél fogva az egyetlen igyekezetünk az kell, hogy legyen, hogy vágyainkat egyetlen egésszé tegyük össze. Akkor ebben a közös vágyban felfedezzük majd a magasabb tulajdonságot – a Teremtőt.
hzs
