Létezett Noé a valóságban?
Amikor a Zohárt olvassuk, akkor az embernek mindig magára kell gondolnia. A Tóra egy szót sem beszél a történelemről. Azonban minden spirituális gyökér megjelenik valamilyen materiális ágban, ezért van az, hogy ezek az események világunkban is megtörténtek.
A Tórában leírt emberek megértették vajon, kik is voltak ők? Ez egy jó kérdés. Báál HaSzulam írja, hogy volt olyan idő, amikor valaki “véletlenül” úgy döntött, hogy az “Olajfák Hegyét” annak nevezi, mivel úgy gondolta, hogy az egy jó hely lesz olajfák ültetésére. A valóságban azonban a hegynek ezt a nevet természetes módon adta, ösztönösen, mivel minden egyes személy a spirituális gyökerének megfelelően cselekszik. Ezt a gyökeret minden személybe Felülről ültetik, és mi csak végrehajtjuk ezeket az utasításokat.
Szóval létezett Noé a valóságban? Igen létezett. Tényleg ő volt a legigazabb ember minden generációban? Megértette vajon mit is tett? Ez egy jó kérdés, amit majd megvitatunk a jövőben. Tényleg voltak fiai, akiket Sem, Ham és Jafet néven illettek? Igen léteztek ők is. Ők is igazak voltak, és megértették a Teremtőt, és beszéltek Vele? Mindez magayrázatra szorul.
Azonban minket egyátalán nem érdekel ez a történet. Az egész spirituális világ meg kell jelenjen materiális formában, saját magamon belül, valamilyen módon. Ez valójában oda lett nyomtatva, de ez nem igazán fontos az én szempontomból. Nekem mindezt el kell rendeznem egy megfelelő formában, hogy saját előrejutásomat segítse elő.
Mindezek a biblikus történetek az ember belső világáról beszélnek. Ennél fogva engem semmi más nem érdekel. A többi akár el is tűnhet számomra, mintha nem is létezett volna semmilyen történelem, vagy ősi Babilon, vagy akár az egész világ. Mindez nem létezik, amíg én fel nem fedezem mindazt saját magam számára, ahelyett hogy azt hallom, hogy valaki más beszél róla.
Jelenleg én egy légüres térben vagyok, ahol semmi nem létezik. Minden csak bennem történik. De ki vagyok én, aki az üres tér közepé áll? Én olyan valaki vagyok aki érez dolgokat. És mit érzek? Azt érzem, amit a Zohár mond nekem – és emelett semmi más nem létezik.
Ez az ahogy én, a légüres térben található pont, tanulja a Zohárt, egy teljes világot felépítve abból az anyagból amit magába képes szívni. Ez az egyetlen világ mely létezik itt – nem a Felső Világ, vagy alsó világ, hanem az egyetlen. Erőfeszítéseket teszek, hogy megértsem hogyan van ez a világ elrendezve, és hogy azok a tulajdonságok és cselekedetek, melyeket a Zohár leír hol találhatóak ebben a világban. Ez az amit én állandóan megpróbálok elképzelni. Én csak egy pont vagyok, mely megpróbálja ezeket a tulajdonságokat megtalálni.
hzs
