Dr. Michael Laitman

Nincs szentség a világunkban

Kérdés:

Miért kell a Zohár könyvében mindent spirituálisan értelmeznünk és miért nem értelmezhetjük azt egyszerű, hétköznapi jelentésében?

Válaszom:

Sosem szabad a Zohár könyvét szó szerint, a hétköznapi jelentésében értelmezni, mert az lealacsonyítaná a Tórát az evilág szintjére. Fel kell emelkednünk az ágaktól a gyökérig, ebből a világból felfelé, a spirituális világba. És a kérdés arra vonatkozik: Miért nem fogjuk a spirituális világot, és alacsonyítjuk le a mi világunkig?

Először is a mi világunknak nem ugyanazok a törvényszerűségei, mint a spirituális világnak. Az egész zavarodottság abból származik, hogy az emberek megpróbálják elképzelni a spirituális világot anélkül, hogy léteznének benne, és aztán a spirituális dolgokat anyagi formákba erőltetik, hogy az adakozás ereje a jobb kézben lakozik, a kapásé pedig a bal kézben, vagy néhány testrészünk szentebb, mint a többi, és így tovább. Mindezen állítások hamisak, ennélfogva tilos a spirituálist azzal összekötni, amit ebben a világban értünk meg és érzünk. A kettő között nem kellene semmiféle kapcsolatnak lennie.

Nincs szentség a világunkban, beleértve a növényi, állati és emberi szinteket. Nincs szentség semmiben, amit az emberek művelnek a világon. A Zohár könyvét azért nevezzük szent könyvnek, mert segít nekünk kiemelkedni ebből a világból, az egoizmusból a szentség, adakozás felé és a felebarátunk szeretete irányába.

Egy pont vagyok a szívemben, ami a spirituális világhoz tartozik – a szentség világához. Ez az egyetlen pont, ami az egész természetemtől különböző, és a „szent könyv” használatával fel tudunk emelkedni a szentség világába – az adakozásba. Viszont nem a kinyomtatott könyv a szent és a könyv betűi sem szentek. A szentség a Fény és az edény (Kli) közötti kapcsolatban van, amit a betűk szimbolizálnak . De a világunkban nincs szentség.

Az egész probléma abban rejlik, hogy egy személyt és annak cselekedeteit a szentséghez kapcsolunk. Viszont mindezek csupán szimbólumok. A parancsolatok jelzői – a Talit, Tfilin, a Tóra könyve, Aron Kodesh (a doboz, amiben a Tóra tekercsét tartják) – mind olyan szimbólumok ami a Fények és a Kelim közötti kapcsolatokban van, és a lélek állapotai. Így a lélek állapotai ténylegesen szentek, mert az adakozás képességével vannak felvértezve.

A Tóra könyve, amint az „Aron Kodeshben” áll csak egy spirituális esszencia, a Zeir Anpin szimbóluma, és ami vágyra van hatással –a Malhutra (az összes lélek közti hasonlóságra) a szentség Fényével, ami adakozóvá teszi. Így korrigálja a lelkeinket és emel fel minket. A világunkban nincs semmi a szimbólumokon kívül. Mi mind olyanok vagyunk, „mint halandó állatok”.

Egy olyan illető, aki felosztja a dolgokat és a cselekedeteket ebben a világban szentebbekre és kevésbé szentekre, elhagyja a korrekció útját. Ezeket a cselekedeteket „Erev Rav”-nak hívjuk, mert feltartóztatják az illetőt a spirituális fejlődésükben és a lelke korrigálásában.

cst

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,124 seconds.