
Hogyan élvezzük a Zóhárt?
Mire tanít meg minket a Zóhár? A Kabbala tudományából tudjuk, hogy a Teremtő egyetlen vágyat alkotott, amiben minden elkövetkezendő fejlődés helyet kap. Ez az egy vágy számos részvágyat tartalmaz, amik egy rendszerben kapcsolódnak össze egymással, amit „Ádámnak” hívunk – a közös léleknek.
Ekkor, a programjának megfelelően a Teremtő elkezdte elrontani a kapcsolatot a vágy részei között. Elvesztették a kapcsolatot egymás között, mint egy beteg szervezet szervei, amik nem működnek rendesen együtt a többiekkel. Ez egy egyensúlytól mentes helyzetet okoz, és a betegség tüneteit kezdjük érezni, mint például növekvő vérnyomás vagy láz, a vérösszetétel rossz felé változása, és így tovább. Ezek mind jelei egy olyan szervezetnek, ami nem egyensúlyozza ki magát és ezért betegségnek hívjuk.
Miért teszi a Teremtő ezt a lelkekkel? Azért teszi ezt velünk, hogy érezzük a romlottságot és hogy ezt kijavítsuk. A betegség egyfajta romlottság a köztünk lévő kapcsolatokban, azok között, aki az egységes rendszer részét képezzük. Ahogyan ez a romlottság áthatol rajtunk, kevésbé és kevésbé érezzük összekapcsolódottnak magunkat a többiekkel.
Ebben a köztünk lévő kapcsolat hiányában 125 fokozat létezik. Ez a végtelenségtől való eltávolodás, ahol végtelenül össze voltunk kapcsolódva, olyan szintre ér, ahol teljesen megszűnik.
Sőt mi több, van egy szint a 125 fokozat között ahol a nagyobb és a nagyobb romlottság teret nyer, amit „Parszának” hívunk; a pozitív kapcsolat, vagy a hiánya miatt, negatív kapcsolatot formálunk. Most mindenki a saját hasznára akarja kihasználni másokat. A szervezet nem egyszerűen meghal, hanem teljesen felemészti önmagát.
Ez az alászállás, hogy másokat kihasználjunk, olyan állapotig juttat el minket, ahol minden kapcsolatunk teljesen elveszik közöttünk – az adakozás is, mint pozitív kapcsolat és a kapás negatív kapcsolata is. Ebben az állapotban teljesen kényelmetlennek érezzük magunkat a spiritualitással kapcsolatban, minden megvalósítás és tudás híján. Ez az elválasztottságunk eredménye, ahol felfogjuk ezt a világot, egy elképzelt valóságot. Miért elképzelt? Mert a Teremtő célzottan azért hozta létre, hogy megadja nekünk az Ő hiányának illúzióját.
Mit kell tennünk? Meg kell értenünk, hogy ki kell javítani a kapcsolatot közöttünk A lélek felemelkedése a Végtelen Világba olyan mértékben történik meg, amilyen mértékben megerősítjük a közöttünk lévő kapcsolatot. A köztünk lévő kapcsolat helyreállítása megteremti a felemelkedést.
Ennél fogva, minél jobban elképzeljük a más lelkekkel összekapcsolódottságunk állapotát, annál jobban fogjuk élvezni a Zóhár könyvét. Végül is ezt a könyvet a Végtelen Világba való felemelkedésből írták. A Zóhár könyvének írói ezt a remekművet az emelkedésről a 125. fokozatról írták, ahol együtt össze voltak kapcsolódva.
Amikor a Zóhárt tanulmányozzuk, éreznünk kell rá a vágyat, hogy összekapcsolódjunk. Nem kell „okosnak” lennünk. Elég egyszerűen emlékezni rá, hogy mindent a köztünk lévő kapcsolatokon keresztül érünk el.
Valójában a Zóhár csak a lelkek közötti kapcsolatról beszél. Megmagyarázza a globális rendszerrel való kapcsolatunkat, amit „Ádámnak” hívunk, az összes többi lélekkel való kapcsolatunkat, és hogyan használjuk őket, hogy egy becsületes, egészséges és helyesen működő rendszerré kapcsolódjunk össze.