A spirituális álom az valóság
Kérdés:
Mi az álom, melyről a Zohár beszél?
Válaszom:
Az érzéket, melyen keresztül mi mindent érzékelünk (a mi edényünk, Kli) úgy hívjuk, hogy az “élvezet iránti vágy”. Mi magunkat és környezetünket, valamint az egész világot ezen a vágyon belül érzékeljük. Mi csak azt érezzük, amit ez az érzék képes “elkapni”, azaz amikről ez az érzék úgy dönt, hogy szükségesek, és melyek hasonlóal hozzá.
Ennél fogva mi semmilyen spirituálisat nem érzékelünk, mivel a spiritualitás az teljesen adakozás, és szeretet. Mi egyszerűen nem érezzük ezt a másik világot, mely a megszerzés helyett az adakozásra épül. Ami jelenlegi állapotunkta még álomnak sem hívhatjuk a spirituális állapothoz viszonyítva, mivel az még annál a szintnél is alacsonyabban van. A mi állapotunkat Kiszta de Hayuta állapotának hívjuk, mely egy vékonyka illumináció minket életben tartva.
Ez az illumináció a Resimo (információs gén) mely megadja nekünk azt az érzést, hogy valamilyen valóságban létezünk. De ez csak annak érdekében történik, hogy dolgozzunk azon, hogy a spirituális érzékelésbe emelkedjünk. Az a valóság melyet most nekünk érzékszerveink bemutatnak el fog halványulni, mivel ez az érzése célirányosan van nekünk megadva, annak érdekében, hogy függetlennek érezzük magunkat a Teremtőtől, amikor spirituális fejlődésünkön keresztül megyünk. Ez képessé tesz minket arra, hogy magunktól fejlődjünk.
Az “álom” szintje a mi világunk felett helyezkedik el. Emellett sok fajta álomról beszélünk, jókról, és rosszakról. Például a Zohár mesél nekünk a Fáraó minisztereinek álmairól, valamint József álmáról.
Az egyik fajta álom az, amikor a személy a személy abba szándékosan hatol bele, amikor a magasabb szintről egy alacsonyabb szintre ereszkedik, mely az álomnak a szintje. van olyan álom is, amikor az az állapot, melyet “éjszakának” hívunk érkezik, azaz spirituális sötétség. És akkor mi alszunk, és a Felső Világ egy részéről álmodunk.
Egy részről az álom a felsőbb szinttel való egyesülés alapján érkezik. Más részről annak érdekében, hogy ez megtörténjen, a személynek el kell veszítenie az alsóbb szintjét. Mindenesetre mi a vágyunk szintjeiről beszélünk. A vágy lehet, hogy egy olyan szinten található, mely teljesen le van választva a spiritualitásról – ebben a világban, vagy egy magasabb szinten, mely kissé már kapcsolatban áll a spiritualitással. Az utóbbit hívjuk “álom”-nak.
Az álom nem misztikum: ez a valósága annak a személynek, aki a spirituális szinteken emelkedik. Vagy saját maga által emelkedik, és szándékosan kerül az alvás állapotába, vagy ezt az állapotot Felülről kapja.
hzs
