A Machsom az élet kritikus határkőve.
A Machsom az a határ ahol én megkapom az adakozás erejét. Ez pontosan az, amit el akarunk érni, az egység közöttünk és a kölcsönös adakozás ereje között. A pillant amikor ez sikerült azt fogja jelenteni, hogy átjutottunk a Machsomon.
Hogyan képzelhetjük el a közös Klit, a mi spirituális edényünket? Mondjuk jöjjünk, és egy pohár vizet tartsunk kezünkben és öntsük be egy nagy vödörbe, és akkor lehetetlenné válik, hogy megkülönböztessük melyik rész a tiéd és melyik az enyém, és melyik egy másiké. Ezt egységnek hívják, ez a vágyak kölcsönös egymásbafoglalása. Amely folytatódik addig, amíg elérünk egy bizonyos mennyiségig vagy mértékig, amit “Se’a,” – nak hívunk., amelyen belül kezdjük érezni az életet.
Ez ahhoz hasonló, hogyan különböztetünk meg egy akváriumot és egy hatalmas víztárolót egy bizonyos határig, a víztároló kezdi élni saját életét, amíg az életet az akváriumban támogatni kell mesterségesen. Valakinek etetni kell a halakat, biztosítani kell az oxigént, és tisztítani kell az akváriumot. De ha a vízmennyiség elér egy bizonyos szintet, elkezdi vezérelni a saját életét. Nem kell tovább táplálnunk étellel és oxigénnel, elkezd természetesen éln i saját módján.
Ez a határ egy kritikus határkő, alatta a dolgok kezdenek meghalni, fölötte meg a dolgok elkezdenek élni. “Se’a” a határ , ezt elérjük miközben alulról felfelé emelkednek, egyszer kifejtek bizonyos mennyiségű erőt, átlépem a határt és belépek a tartományba, ahol az élet elkezdi vezérelni magát. Ez pontosan az, hogyan kell egyesíteni a vágyainkat.
Ha életre akarunk kelteni egy halott tavat, vagy egy élettelen testet, akkor extra erőfeszítéseket kell tennünk, mind mennyiségben, mind minőségben, addig míg vissza nem hozzuk az életbe.
