Dr. Michael Laitman

Feltárni a Végtelen Fényét közöttünk

Az, hogy a Végtelen Fénnyel legyünk betöltekezve, csak a kapcsolatunktól függ. Emiatt mielőtt elkezdjük olvasni a Zohárt, el kell képzelnünk, hogy a szívben található pontjaink csatlakoznak egymással egy lélekké és összeolvadnak a Teremtővel, az Eggyel. És ezt megtéve, az egyetlen dolog, ami megmarad: Ő és au Ő neve, mint egy egységes egész. Nem látunk fizikai testeket, csak a személyes törekvést a Teremtő felé, ami az egyetlen vágyhoz köt minket. Ha így kapcsolódnánk egymáshoz, megtapasztalnánk a Végtelen Világ Fényét közöttünk.

Minél közelebb jövünk egymáshoz a kapcsolatunkban, annál magasabbra jutunk a spirituális világban. Ez azért van, mert nincs fent és lent itt. Ezek csak az adakozás tulajdonságához való hozzáállásunk mutatói.

Most fel kell fedeznünk, hogy minden az egy közös vágyban történik, és nincs más ezen kívül. Az egyetlen dolog ami létezik az a Végtelen Világ Malhutja, ami világokra, Szfirákra, Parcufokra és különféle állapotokra oszlik szét. De mindezek a dolgok ugyanazon a helyen, ugyanabban a vágyban helyezkednek el. A Zohár ennek a vágynak a feltárásával foglalkozik, míg mi szeretnénk hozzá kapcsolódni és elképzelni mi történik benne.

A mások vágyaihoz kapcsolódás nem azt jelenti, hogy ezekhez az emberekhez gúzsba kötő kötelékek kötnek. Inkább megtestesítem és magamhoz ölelem a vágyaikat, mint a magamét, és én leszek a Végtelen Világ Malhutja.

Ez olyan, mint egy anya, aki megkapja a gyereke vágyait, amikor fizikailag benne van, ameddig meg nem születik. A társaink vágyainak ilyen felfogása az, amikor nem teszel különbséget a saját és az ő vágyai között, ezt úgy hívjuk „Szereted a másikat, mint önmagadat”.

cst

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,776 seconds.