A világ a tükör mögött
Ameddig csak ennek a világnak a felfogásában létezünk, nem tudjuk megérteni, hogy ez elképzelt. Most az anyag az egyetlen valóság amit ismerünk, és nem érzünk semmi mást. Mégis az a célunk, hogy elkezdjük tisztán megfigyelni a világot két szinten: az anyagin és a spirituálison. Ekkor meg fogjuk érteni, hogy egyikük elképzelt. Ez azt jelenti, hogy nem létezik; azaz ez egy tükörképe a valódi formának, ahol a második, spirituális forma a valódi dolog.
Van valami, ami autentikus, és van a tükörképe, mint egy tükörben. Nem mondhatod, hogy a tükörkép nem létezik. Sőt mi több ez pontosan olyan tükörkép, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a valódi, spirituális formát felfogjuk.
Senki sem fogja fel a spirituális formát önmagában. A korrekció útján, egy ember folyamatosan nagyobb spirituális felfogását fejleszti ki a Teremtő formáinak, de ennek a világnak a képzeletbeli formáin keresztül tárja őket fel. Ennélfogva, nem tudunk róla lecsatlakozni, ameddig fel nem emelkedünk a spirituális létra 125 fokán.
A korrekció teljes útján, az elérés összes szintjén keresztül, a személy spirituális felfogása folyamatosan erősebbé né, miközben két formán alapul: az elképzelten és a valódin. Az elképzeltet csak elképzeltnek hívjuk. De tényleg elképzeljük a világunkat? Végül is mi ebben élünk – ez a jelenlegi valóságunk.
Az igazi valóság a birodalom, amiből erők, döntések és tények jönnek el nekünk, míg a tükörkép csak azért létezik ebben a világban, hogy segítsen elérnünk az igazi valóságot. Amikor elkezdjük elérni, ezt a világot „elképzeltnek” hívjuk. Mégsem valami nem létező fantázia ez, de szükséges számunkra, hogy megkülönböztessük a spiritualitást.
