Mennyország és Pokol olyan állapotok, melyeket magunkon belül érzékelünk
A Zohár, VaYaera fejezet (És az Úr megjelent), 258. pont: a Din (bíráskodás) melyet a Teremtő végrehajtott az özönvízkor, és a Din Szodoma esetében mind a pokol Dinim (bíráskodásai)-je voltak, mivel a pokolban levő gonoszak víz és tűz által vannak megbüntetve.
259. pont: Szodoma a pokol bíráskodásával lett megítélve, ahogy az írva van, “Az Úr kénes és tűzes esőt küldött Szodomára és Gomorrára, a mennyország Úrától. Az egyik vízzel a másik tűzzel lett megbüntetve. És mindkettő a pokol büntetése. És a pokolban levő gonoszak ezáltal a két részlettel vannak megbüntetve, mivel létezik a hó pokla, mely víz, és létezik a tűz pokla.
Meg kell hogy értsük, hogy mi hozzuk létre az összes megkülönböztetést, részletet magunkon belül, míg a valóság egyátalán nem változik. Én most is a Végtelen Világban vagyok, és semmi sem képes megváltozni a létező valóságban. Az egyetlen dolog ami változik, az az én saját érzékelésem, érzéseim, tudatom, megértésem, és vizsgálataim. Ezek a változások azok, amiket én érzek.
Írva van, “Minden személy saját hibáin keresztül bírál el másokat.” Más szóval én egy képet festek le magamon belül a Végtelen Világ általam való vizsgálata és értékelése által. Ezért van az, hogy mennyország, pokol, jó és rossz, és tűz és víz általi bíráskodás az én attitűdöm különböző szintjei egy statikus változatlan képpel szemben. Írva van, “Én nem változtatom meg HaVaYah-mat” (más szóval a Teremtő neve, maga a Teremtő, a valóság nem változik).
Mi festjük le saját valóságunkat magunkon belül az állandó állapottal szembeni hozzáállásunk által. Minden a mi saját tulajdonságainkon, érzékelésünkön, és a Végtelen Világgal kapcsolatos értékelésünkön múlik, mely nem más, mint a Teremtő, a Fény, az abszolút adakozás.
A mennyország, pokol és mindenfajta bíráskodások, büntetések olyan állapotok, melyeket magamon belül fedezek fel. Semmi nem változik kívül. Minden azáltal a változás által van meghatározva amely az én öntudatomban, vagy nézetemben áll be. Más szóval minden csakis rajtam múlik, az én saját belső értékeimen, tulajdonságaimon, és alapjaimon.
Ebből az következik, hogy minden az oktatáson múlik, és azon a társadalmon, mely segíti alapjaim megváltoztatását. Ez az ahogy képes vagyok egy pontosabb attitűdöt kialakítani a változatlan valósággal szemben. Minnél gyorsabban változtatom meg belső tulajdonságaimat, annál gyorsabban lépek egyik filmkockáról a másikra.
hzs