Amikor a béke beáll
Minden állapotban két vonal van: a Teremtő és a teremtmény, vagy másként az adakozás és a kapás. Ez a két vonal ellentéte egymásnak, abszolúte nem található kapcsolat közöttük. Továbbá minél jobban megyünk előre, ezek a vonalak annál jobban szétágaznak, a középső vonal, amely közöttük halad, az nem kimondottan egy csatlakozási pont. A két vonal minden módon lefelé megy, amíg a középső vonal felettünk kezdődik a felső fokozatban.
Soha nem leszek képes egyesíteni ezt a két vonalat jelen állapotomban, csak ha kapcsolódom a Felső Lényhez, azáltal, hogy eltörlöm magamat előtte, és felemelkedem a következő fokozatra. Ha már ott vagyok, a két vonal, amit az előző fokozatomban éreztem, egyesülnek. Többé nem ellentettei egymásnak, még akkor sem ha azelőtt ellenkező oldalon voltak.
A középső vonal mindig a másik kettő fölött van., és elérjük őt a felső okra kerülve, — ez a definíciója a „következő foknak”. És akkor az ellentmondás eltűnik.
Ezt az ellentmondást mi célzatosan kaptuk. Mivel képtelenek vagyunk foglalkozni velük, az ellentmondások felfelé menetelre sarkallnak minket.