Örökké tartó gyarapodás
Az egoizmus, ami a természetünkben gyökeredzik, az oka a szenvedésünknek. Mivel a természet kikerülhetetlen, az emberek igyekeznek korlátozni az egoizmus használatát, megkötve mindenféle megegyezést, rájőve, hogy az egoizmus az konfrontációkhoz és háborúhoz vezet. Az országok miden erőfeszítést megtesznek, hogy megállapodásokat kössenek, ugyanakkor tudják, hogy ezek a megállapodások nem fogják radikálisan megváltoztatni a helyzetet, de megértik, hogy szükséges ellene fordulni a hatalomnak és az egoizmusnak, és erővel megfékezni azt.
Csak az emberek tudják, hogy ez csak úgy lehetséges, ha korrigálják a természetünket, hogy a gonosz specifikusan rajtunk keresztül úgy fedi fel magát, hogy őt korrigálni lehet, és hogy elvisz minket valahova, ami nagyszerű és fenséges! Mi csak azt tudjuk, hogy kerülhetjük el a keménységet, hogyan nőhetünk a halál fölé, és hogyan érhetjük el az örök és tökéletes életet!
Ez az a tudás, amit megpróbálunk másokhoz is eljuttatni, mert többnyire megértjük, hogy az emberiséget egy hatalmas megnyugváshoz juttatja. Senki nem tudja, mennyi időt vesz ez igénybe, hiszen manapság az idő exponenciálisan nő. Ezért kell folytatnunk a munkát, és nem kétségbe esni, látni fogjuk munkánk gyümölcsét a közel jövőben.
Meg kell magyaráznunk az embereknek, mi miért történik ( a korrekciónkért), mi a cél (örök és tökéletes élet), és a megfelelő út hozzá(hogyan valósítsuk meg a célt a Fény segítségével) Akkor az emberek meg fogják érteni, milyen az igazi élet, ez nemcsak az, amit felfogunk egy adott pillanatban a mi korlátozott egoista vágyunkban.
Érezzük az átmenetet egyik Partzufból a másikba, mint a halálba, és elvesztve mindent, ami ott van. De ha a világot az adakozás vágyán keresztül fogjuk fel, ezt a változást nem fogjuk veszteségnek érezni, mert érzékelni fogunk egy nagyobb általános rendszert. Elvesztve valakinek a Partzufját , az ember továbbra is a rendszerben marad, és belép egy új Partzufba Ha az ember más embereket kapcsol a vágyukhoz, érezni fogja az örök áramot mindenben, amivel találkozik.
Ma, nem fogjuk fel az örökkévalóságot, és szörnyűségnek tűnik, hogy elveszítjük a Partzufot , és a tíz Sefirotot, amit mi „ennek az életnek” vizionálunk. Nem ismerünk semmit ezen kívül.
Nem olyan nehéz ezt megmagyarázni. Mindenki sokat nyer ebből az információból, többet, mintha tudni akarna többet. Végül is mindenki az öröklétről és a tökéletességről álmodik.
