„Jöjj és láss” Egy új valóság
A mi egész problémánk a spirituális fejlődésben az, hogy úgy közelítjük Kabbalát, mintha az egy tudományos elmélet lenne, amit az eszünkkel meg kell értenünk és saját erőnkből aktualizálni kell. Mindazonáltal a Kabbala ajánl nekünk valami atipikust, – az esélyt arra, hogy új tulajdonságokra tegyünk szert. És amíg egy személy ezt nem szerzi meg, nem fogja megérteni, hogy a Kabbala miről szól..
Az egész Kabbala egy módszer arra, hogy kifejlesszünk egy új tulajdonságot az emberben, a „szeretetet a felebarátjával szemben”. Ezt „Teremtőnek is hívjuk”. Tehát a Kabbala egy módszer amely az Ő teljes tagadásától, az ő teljes megnyilatkozásáig tart. Kezdeti „földi érzéseink és eszünk nincsenek kapcsolatban a Teremtő megnyilatkozásával. A Teremtő megnyilatkozása az az Ő tulajdonságának megteremtése az emberen belül. A Kabbala egy módsszer arra, hogy megformáljuk az adakozás tulajdonságát bennünk, a Teremtő állapotát.
Teljes valóságunk két komponensből áll: érzés és ész. Ha az ember megalkotja a Teremtő képét magában, egy új észt és egy új érzést az előttiek helyett. Ez az ahogy Ő az evilági percepciótól (érzéstől) a Felső Világ percepciójáig megy.
Ezt az új érzést a személyen belül, Teremtőnek, “Boreh,” –nek hívjuk, ami azt jelenti: „jöjj és láss”. Ezt úgy is hívjuk, hogy lélek.
A fő kihívás annak a személynek, aki kezdi tanulni a Kabbalát, a képtelenség, hogy összekösse ezt a fejlesztést a Fénnyel, ami megváltoztatta őt, azzal az erővel, amelynek új érzéseket és észt kell hoznia nekünk. Belekapaszkodunk a külső formába, és törekszünk arra, hogy felfogjuk a szöveget, amit a Kabbalisták írtak a mi földi érzéseinkkel és eszünkkel. Megpróbálunk spiritualitást adaptálni korai földi létezésünkhöz. Mindazonáltal a Kabbala összes könyvében egy szó sem beszél a mi világunkról. A mi állapotunk csak azért szükséges, hogy vonzza a Fényt, ami újraformál a csoporton belüli tanulás által. A feladatunk, hogy elvárjuk egy új érzés születését, és egy új észt vele együtt. Ami az új érzés percepcióját fogja adni nekünk.
A mi teljes harcunk a természetünkkel arra van, hogy új eszközöket találjunk a világ felfogására, és azután gondolkozzunk és haladjunk előre általuk.
