Dr. Michael Laitman

A végtelenre emelkedve a szeretet lépcsői mentén

Ha mi adakoznánk a Teremtőnek a nekünk küldött vágya alapján,  akkor a szeretet lehet-e felszínesebb, mint ez? Lényegében szeretjük Őt, hisz Ő teremtett minket úgy, hogy szeressük. A szeretet csak úgy lehetséges, ha a vágy belőlünk származik.

Ezért nem volt olyan vélemény, hogy készen, a szeretet iránti vággyal teremtsen minket, mert ez gusztustalan lenne. A szeretetnek teljesen hitelesnek kell lennie a gyökereiben, abszolút öntudatlanul és függetlenül a kapott élvezettől.

Hogy tudjuk elérni ezt az abszolút, tiszta és örök szeretetet, amely teljesen önzetlenül nem kér semmilyen jutalmat? Hogyan érheti el a teremtmény ugyanazt az attitüdöt a Teremtő felé, amilyen Neki van őfelé. Ez a vágy, az adakozás szükségessége áltank kell, hogy kifejlesztve legyen.  Ebben fekszik a mi teljes fejlesztésünk ettől a világtól a Végtelenség Világáig, hogy elérjük a szeretet szükségét..

Mivel ezt magunkon belül fejlesztjük ki, ez a szeretet iránti szükséglet nem tűnik el Kitartunk ezen a hiányon, hála annak  akiket szeretünk és akiknek adakozunk. Ezért a spirituális edény soha nem lehet túltöltve.  Nem lehet töltve, mi főleg felülről fedezzük őt, ahogy írva van: „ A szeretet elfedi az összes bűnt.  A fedés aktusa csak növeli a hiányt. Lefedjük őt, de folyton nő, folytatva a ragyogást egyre fényesebben és fényesebben.

Ezért a folyamat, aminek alávetjük magunkat nem lehet más, mint amit eltartunk a végső céltól. Valóban , ha a Teremtő kölcsönös szeretetbe akar vinni minket, ugyanaz a szeretete van Neki velünk szemben, hisz nincs más választása. A teljes spirituális létra fel lett állítva a végponttól az út kezdőpontjáig nekünk, és folytatni kell utazásunkat az úton a végéig.

ft

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,650 seconds.