A spirituális haladás alapelve
Az ember nem kérhet egy spirituális edényt, a Fentről kapott adakozási vágy megkapásához anélkül, hogy annullálná magát a csoport előtt. Enélkül tanulni azt fog, de nem válik előnyére. Továbbá, ha magát mások felé emeli, akkor az ő tanulása egy „adag halál” lesz, és éjjeli denevérré fordítja őt át. Viszont, ha az ember a barátok alá helyezi magát, akkor a tanulása a hajnal izgága köszöntőjévé teszi őt.
Ezért minden kizárólag az embernek a csoporthoz és a barátokhoz való attitűdjén múlik. Továbbá, ezt az ember nem látszólag teszi; a legfontosabb az, ami a szíven belül történik. Nevezetesen:
1) Valamely fokig érzi (még önző módon), hogy a barátok nélkül nem fogja elérni a célt;
2) Sokat dolgozik, hogy nagyobbnak lássa őket. Valójában ez nagyon nehéz, és az embernek legalább azt meg kell értenie, hogy a Teremtő választotta ezeket a barátokat neki.
Ameddig az ember másokat úgy kezd viszonyítani, mint a saját családját, hogy ki fontos és szükséges neki, a Fény nem fogja pozitívan érinteni Őket.
Az első lépést úgy teszem meg, amikor valakit érzékelek, mint „1”, és magamat, mint „0”, akkor velük kapcsolatban én arányosan „0.1” vagyok, ami azt jelenti, hogy magamat tízszer kevésbé fogom fel, mint őket. De a második lépésnél az egoizmus a szív megterhelésébe visz, és nekem százszor fontosabbnak kell tartanon őket, mint magamat, és a harmadik lépésben ezerszer. Különben, nem leszek képes, hogy megkérjem az Újraformázó Fényt, hogy hasson rám. Minden alaklommal, amikor fel akarok emelkedni, még mélyebben kell lemerülnöm. Tehát miden alkalommal, amikor az ember mélyebb rést érez saját maga és a társadalom között (10, 100, 1000-szer többször).
A haladás lehetetlen a környezet támogatása és a közös objektumok nélkül, akik mindenkiben szenvedélyesen égnek. Ezáltal mindenki a spiritualitás motivációját, inspirációját, fontosságát nyeri el, csakúgy, mint annak megértését, hogy ez az egyetlen értelmes elfoglaltságunk az életben.
A barátok szeretetével kezdjük, amik segítenek nekünk a Körbevevő Fény felrajzolásánál, aki korrigál minket. És hiteles szeretetet ad nekünk mások iránt, ahol is azért jövünk, hogy szeressük a Teremtőt. Ezért ez az elv érvényes az egész spirituális felemelkedésünkön, minden akciónkban, kezdettől a végéig, az út mentén.
