A szappanopera, amit az „én életemnek” nevezünk
Az elzárás és a feltárulás bennünk vannak. Ezek az egyetlen dolgok, amit befolyásolni tudunk. Végül is egy konstans és örök univerzumban létezünk, aminek nincs kezdete és sohasem lesz vége. Bár mi az idő korlátain belül beszélünk és képzeljük el, amiben a Teremtés is történt és a korrekció eléréséről, és a teremtés tervéről beszélünk, hogy teljesen a Teremtőben jelenjünk meg, ez helytelen.
Egy egyedi rendszeren belül létezünk, amit „Természetnek” vagy „Teremtőnek” nevezünk, ahol nem történik változás. Csak mi változtatjuk meg az érzékelésünket! Tehát hogyan is tudnánk önmagunkat tudatosan és a saját döntéseinknek megfelelően egy ellenőrzött módon megváltoztatni, hogy ne tapasztaljunk semmi nemkívánatos és nem vágyott változást?
Bizonyos változások vannak a belső vágyainkban, amik megváltoztatják a valóságképünket, olyan módon, hogy problémáknak látjuk őket, háborúknak és szenvedésnek. Másfelől vannak olyan változások, amik kedvezőek, de ki tudja, hogyan irányítsuk őket?
Ezt a Kabbala tudománya tanítja meg nekünk. Világos, hogy ha a valóság megváltoztathatatlan, akkor csak a saját tulajdonságaink megváltoztatásával tudunk hatással lenni a világképünkre, és eldönteni, hogy milyen „szappanoperát” szeretnénk végignézni az „én életem” alatt. Viszont ez nem jelenti, hogy bármiféle filmet, bármilyen műfajból megnézhetünk.
A program már össze van téve, és afelé segít minket, hogy az igazi képet tárjuk fel, ahol az összes elzártság eltűnik és fel fogjuk tárni a végtelen és tökéletes állapotot az igazi formájában. Ekkor meg fogjuk látni, hogy a valóság konstans és megváltoztathatatlan. Ha mindezt megértjük, a kedves úton jutunk előre. Ha nem értjük ezt meg, akkor a szenvedés útján vagyunk kénytelenek előrelépni.
Viszont mi csak arról beszélünk, hogy milyen változás jöhet létre egy személyben, ami még mindig ismeretlen számára. Ezt a környezetet a Teremtőnek vagy Végtelennek hívjuk. Nincs módunkban a saját fokozataink rendjét megváltoztatni: ez a rend már belénk van ültetve. Kik vagyunk mi, hogy tudjuk, milyen rendnek kellene lennie?
Viszont fel tudjuk gyorsítani a folyamatot, ha a saját vágyainknak megfelelően hangolódunk rá és azzal, hogy erőfeszítést teszünk. Az előrelépés sebessége egy különböző érzetet ad nekünk. Végül is, egy dolog előrelépni egy végzetes esemény felé, anélkül, hogy egyetértenénk vele, de képtelenek lennénk elkerülni azt. Egy másik dolog az, hogy vágyjunk egy várt cél felé! Ekkor meg fogom szeretni az utat és örömmel fogok előrejutni rajta.
Más szavakkal, minden a következő állapotokra való felkészülésünktől függ, amik kétségtelen, hogy el fognak jönni. Viszont a készen állásunk előrevetíti a felfogásunkat és az előrelépésünk sebességét. Ezért van annyira szükségünk a Kabbala tudományára. A Kabbala tanulásával képesek leszünk rá, hogy a fejlődésünk során egy pozitív, kedvező, rövid úton menjünk keresztül, ahelyett, hogy egy hosszú, szenvedésekkel teli utat járnánk.
cst
