Spirituális egyenlőség
A Zohárban a VaJigas (És Júda megjelent) fejezet 126-os része: „Van egy égbolt az égbolt fölött, és ez az égbolt irányítja őket, azaz három égbolt van, ahol a bal és a jobb egymás felett vannak, és a középső irányítja őket, leigázza őket és egymáshoz kapcsolja őket”…”az égbolt alatt a szárnyuk egyenes volt” mivel mind irányították, amire ki voltak jelölve, mivel a középső vonal megalapítja mindkettő megvilágítását együtt, ahol a jobb fentről lefelé ragyog és a bal lentről felfelé. Ezért egyenlő a bal szárny a jobb szárnnyal…
Hogyan lehet lemérni hogy a bal szárnyak és a jobb szárnyak egyenlők-e? Minőség alapján, súly és hatalom alapján? Teljesen különböző minőségek, és nincs eszközünk, hogy egy külső mérési rendszernek megfelelően értékeljük őket, mint azt tesszük a mi világunkban. AZ „egyenlő” azt jelenti, hogy kiegészítik egymást olyan módon, hogy mindegyik megadja, amire a másiknak szüksége van. A jobb vonal Hasszadimja támogatja a Hochmát a bal vonalban. Ugyanezen a jelzésen, a Hochma felragyog a Hasszadimban, annyira amennyire képes rá.
Ez azt jelenti, hogy egyenlők. Itt ők partnerek, mindegyik adományoz mindent, így egy kölcsönös kapcsolat alakul ki, amit középső vonalnak hívnak és ez egy optimális formában létezik. Ezért tekinthetők egyenlőnek. Talán a Hasszadim 90%-ot ad, és a Hochma csak 10%-ot, és a következő szinten az arány már 70% és 30%, vagy 99% és 1%. Ezt egyenlőnek hívjuk, mert az egyik a legjobb képességeihez mérten kitölti a másikat. Egyenlők, mert ugyanazzal a szándékkal, gondolattal és számítással vannak. Az aránynak köztük sosem kell feltétlenül 50/50-nek lennie. A spiritualitásban az egyenlőség az, amikor feltöltelek az összes belőlem fakadó vággyal, ekkor vagyunk egyenlők.
