És a Föld egyesül a Mennyekkel
A Zohar, „VaYetze (És Jákob távozott),” fejezete 60 szakasz: … Csakugyan, tehát ez a Merkavaban van—Ábraham and Izsák a jobb és baloldalon van, és Jákob középen. Írva van, “A Föld,” Nukva, “amelyen nyugszotok.” Így, együtt, ők egyetlen, szent Merkava, a három vonal a Nukvaval. És Jákob látta, hogy feljebbvaló lett a pátriárkáknál.
A Zohar sokat beszél nekünk a vonalakról, különösen arról, hogy közülük egyik szemben áll a másikkal (Ábrahám and Izsák) azonban, még egyszerűen nincs lehetőségünk érzékelni, mennyire nehéz a személynek olyan szándékokkal és cselekedetekkel dolgozni, melyek szemben állnak egymással. Mindezek után a mi világunkban, minden egy irányba működik. Ha én adok valakinek valamit, azzal a szándékkal, hogy a saját magamnak jót tegyek, ez nem azt jelenti, hogy én adok, és hogy két irányba fejtek ki erőt. Ez egyetlen irányban működik, amely saját magam.
Amikor elkezdünk dolgozni, a saját örömszerzésünkre irányuló kapni akarásunkon kívül, akkor minden elem két ellentétet tartalmaz, amely a szándék és a cselekedet. Ezért ez nem egy véletlen, hogy A Zohar mindig ütközteti ezeket a számításokat. Látszólag arról beszél újra és újra, hol van Ábrahám, hol van Izsák, és hol van Jákob, azonban más szavakkal arról, hogy hol van a jobb vonal és hol van a bal vonal.
Ennek az oka az, hogy nagyon nehéz a három vonalon dolgozni, valamennyi szinten. Ez tulajdonképpen, a kapni akarás vágyával kapcsolatos, amely azt sugallja, hogy nem kell tennünk semmit a spiritualitással, vagy a adakozás szándékával, és hogy ez a meghatározott vágy aktívvá válik, meghatározza és felépíti az alapokat, és végrehajt egy spirituális cselekedetet.
