Ne bízz az Észben
A Kabbala bölcsessége nem tanulható az értelem által. A Fény megérint és a Kabbala fokozatosan kiépíti bennünk a teremtő tetteinek képéről az érzékelést. Ebből a képből fokozatosan magunkba szívjuk a Kabbala bölcseletét, a lelkiségi, belső világunkat.
Feltárunk magunkban egy új realitást, amit nem érthetünk a földi (testi) értelmünkkel. Kezdetben teremtetett a kapni-akarás és kifejlődött a vágyott eléréséhez szükséges értelem. Ezért, ha nincsenek kialakulva bennünk az adás hordozói, vágyai, akkor nincs olyan értelmünk, ami felfoghatná a kabbalista szövegeket.
A kabalisták minden ajánlása azt célozza, hogy felkészüljünk belül, és elinduljunk affelé, hogy átkapcsoljunk az adás tulajdonságaira. Azután majd a vágyaink szerint kezdünk el érezni. És az érzések után kezdünk el érteni.
A kabbala egész bölcsessége a teremtő megismerését célozza. Ha arra fókuszálok, hogy csak megértsem a szöveget, akkor elvágom magam a lelkiségi (spirituális) eléréstől. Azért, mert megint a esti értelemmel akarok dolgozni, hisz ez számomra még a legfontosabb.
Ez akadályt helyez utamba a teremtő feltárása elé. A testi értelmem képtelenné tesz áttörni a lelkiségi adó tulajdonságok felé. Ezért volt a Baál HaSzulám oly dühös, amikor a jeruzsálemi kabbalistákkal találkozott, akik mechanikusan kívűlről, /mint az imakönyvet, vagy a Tórát a vallásosok/, memorizálták a Zohar szövegeit.
kgy
