Az adakozás ideje és megszerzés ideje
Kérdés:
Lehetséges felkészülni a köztünk lévő eltört kapcsolat feltárására?
Válasz:
Ez a felkészülési időben lesz végrehajtva. Ez az első állapota az előrehaladásnak a Kabbala bölcsességében, amely a Felső Fény és a Felső Erő feltárásának eljárása mindenki számára a mi világunkban.
Valaki megérkezik a Kabbalához, azonban nem az a fontos mennyit olvas vagy beszél róla, vagy, hogy egyáltalán felfogta a lényegét. Ami szükséges és fontos, az nem erőfeszítés az olvasott dolgokra való emlékezésre, vagy képesség a megértésükre, hanem a Fény befolyásának elérése. Ez azonban, sokkal inkább az egység irányába tett erőfeszítések kísérletének az eredménye, mint a tanulásé. Akkor fokozatosan elkezdődik a hallás, ami a egy belső reakció arra, amit a tanulmányok során olvasott. Bizonyos belső érzékelések felébrednek.
Próbáljunk felolvasni egy könyvet egy macskának. Miért nem figyel? Mert hiányoznak az érzékelései melyekkel reagálhatna az információra. A macskának nincs meg a „helye” (vágya) az információ fogadására, érzésbeli feldolgozására. Hasonlóan ehhez, ha valaki elérkezik a Kabbala tudományához, nem tudja érzékelni az információkat. Nem azért, mert nem ismeri a szavakat, hanem mert még nincs a belső érzékelés modellje, és bizonyos gondolatoknak a birtokában, amelyek biztosítanák a válaszadás képességét a Zohár Könyvére.
Ezért a „felkészülés ideje” szükséges dolog. Ez alatt különböző érzékelési modelleket építünk a vágyaink spirituális definícióival kapcsolatban, vagy azokra való reakcióink meghatározására. Ezeknek az spirituális definíciókat tartalmazó érzékelési celláknak az építése bennünk a Kabbala tanulmányozásán keresztül jelenik meg kizárólag, a csoportban, amely megidézi a Felső Fény befolyását. Ez az a Fény, ami modelleket teremt bennünk, új és már ismert felfoghatatlan érzékeléseit a Fénynek, adakozásnak és kapcsolatnak valamint spirituális tisztánlátásnak.
Hosszú ideig tart mielőtt valaki megszerzi az érzékelési visszacsatolásokat a főbb, spirituális meghatározásokhoz. Ez a lényege a nevelésnek a mi világunkban. Ha valaki gyermek lenne, egy felnőtt osztályban, meglátná, hogy nem értene semmit, amit követelnek tőle, és nem fogna fel semmit.
Baal HaSulam írja, van ideje az adakozásnak, és van ideje a megszerzésnek. Adakozni, egy olyan folyamat létrehozását jelenti, ami a megszerzéshez vezet. Azonban adni és megszerezni nem lehet egyszerre. Azért, mert a „helyet” meg kell teremteni valakiben, hogy ott érezze, hogy a hiányát annak, amit az adakozóvá válás biztosítani tud a számára.
Minden előre haladásunk a spirituális úton „leszáll”, és egy belső képességet teremt a Felső Világ érzésére. Ez mos is körülöttünk van, de nem érezzük. A Teremtő már odaadta ezt nekünk, csak nekünk nincs még vágyunk erre. Nem érezzük az adakozás és a szeretet szükségességét, annak ellenére, hogy pontosan ez, a spirituális világ.
Akkor milyen módon tárjuk fel a spiritualitást? Van a Fény, ami a Teremtő adománya, ami befolyásol és felébreszt bennünket, a törvényeknek megfelelően. “A Fény fejleszti a Kelimet” (edények). A Fény “felszántja” a vágyakat, amik egyre jobban felismerik ezt, és akarják a Fényt, az adakozás minőségét. Az adakozás ideje véget ér, és elkezdődik a megszerzés ideje.
