Eltávolodás a közelebb húzódás érdekében
Kérdés:
A Kabbalisták a spirituális felemelkedés lépcsőiről beszélnek. Melyik lépcsőfokon válunk sorsunk független irányítójává?
Válaszom:
A spirituális lépcsőn való emelkedés egy fokozatos folyamat. Ugyanígy van jelenlegi életünkben is: minden egyes évben a gyermekek egyre függetlenebbekké válnak, megtanulnak járni, etetik magukat, felöltöznek, iskolába mennek, vásárolnak, munkába kezdenek, megházasodnak, életet adnak, mely már egy érett felnőtt személyt jelképez.
Rabash egyszer a következő példát mondta ezzel kapcsolatban. A gyerekek kinnt játszanak, és egyikőjüknek hirtelen mennie kell. „Hová mész?” kérdezik a többiek. Azt válaszolja: „Haza megyek kajálni.” Otthon kinyitja a fridzsidert, nem látja azt amit szeretne, elkezd anyjának panaszkodni: „Miért nem vetted azt, amit kértem tőled?” Ő úgy érzi, szüleihez tartozik, ezáltal kifejezi ezt a függőséget, függetlensége helyett.
De néhány évvel később a fiatal ember ismét hazalátogat. „Hogy vagy?, Hová mész?” kérdezik barátai. „Feleségemmel együtt meglátogatjuk szüleimet, akik vacsorára hívtak minket ma estére”. Ez a függetlenség: a személy már nem érzi magát úgy mint a Mester, Irányító, mégis ugyanakkor függetlenné vált.
Ezáltal annak érdekében, hogy függetlenné váljunk a Teremtőtől, két tényezőnek kell találkoznia: a független cselekedtre való képességnek, és a leválasztottságnak. Egy részről mi fokozatosan eltávolodunk, de ugyanakkor egyenlővé válunk, közelebb kerülünk Hozzá.
hzs
