Irgalom és Ítélet közt
Írva van a Salamon Példabeszédeiben (Mishlei): “Aki botját visszafogja, gyűlöli gyermekét.” A szülőség szigorú ítéleten és irgalmas együttérzésen alapul , ahogy mi Fentről is ezzel vezetődünk. Nem lehet a szeretet feltétel nélküli, mert a két erő egyensúlyát kell éreznie a gyereknek.
Ezzel mutatjuk, hogy szabad akarattal dönthet. Had döntsön minden alkalommal, de tudnia kell, hogy a rossz döntés negatív következménnyel jár. Ahogy növekszik, a gyerek egyre nagyobb önállóságot, szabad döntést tapasztal meg, épp, mert a negatív válasz, a “bot” egyre rejtettebb lesz. aztán olyan embert nevelünk ezzel belőle, aki érzi, hogy e két erő hat rá, a jutalom és a büntetés, és középen kell maradnia, minden lépésnél, amit megtesz.
A gyerekek irányába az attitűd (kiskortól a felnőtt “nagy gyerekig” ) a szigor és az irgalom közt kell mozogjon, a kortól függően változón. Egyre több szabad döntést adunk neki, hogy maga ellenőrizze magát, és aztán a világban elfogadja e két “kantárt”, az irgalmat és a szigort, és középen haladó felnőtt emberré válik.
Ezt kapja tőlünk, a jobb és bal oldalt, a jutalmat és büntetést, amit aztán maga épít tovább.
