A legfőbb parancsolat
Kérdés:
Miért emlékszik mindenki a 613 parancsolatra, ugyanakkor elfelejtkezik arról, hogy ezek felett áll a szeretet egyedülálló parancsolata?
Válasz:
Csak egy parancsolat van: a többiek szeretetének elérésére vonatkozó, mivel ezáltal előkészítjük az edényét a lelkünknek, hogy azt a Fény kitölthesse, és ezzel elérhessük a Teremtővel való összetapadást. „Úgy szeretni másokat, ahogy magamat” azt jelenti, hogy egyesítenünk kell, az összes vágyat, amelyek ellentétesek és amelyeket gyűlölnénk, ha egyesülnének, de azzal, hogy ezt megtesszük, elérjük azt a nagyságot, terjedelmet, amely biztosítja a Teremtő felfedezését és az egyé válást Vele.
Ez a szeretetre vonatkozó parancsolat két részre osztható: “bűnbánat félelemből” amely a Bina szintje, és “bűnbánat szeretetből” amely a Keter szintje. Ezt a két fokozatát a korrekciónak kell alkalmaznom, minden gondolatomban és vágyamban egytől, egyig.
Az első korrekció nem más, mint a másik emberre irányuló gyűlölet megállítása. A kezdetektől gyűlölök valakit, azonban amikor korrigálom ezt a gyűlöletet, lefedem a fele távolságot a negatív állapottól, a gyűlölettől, a semleges állapotig, a nulláig. Ez az állapot a GAR de Bina tulajdonsága, ahol semmit nem kívánok magamnak, felülemelkedtem az egész, hatalmas egoisztikus kapni akarásom fölé, nem akarok kárt okozni senkinek. Még az is feltárul a számomra, hogy elvehetnék bárkitől, bármit minden következmény nélkül, és meg is tudnám semmisíteni őket, azonban egyik dolgot sem szeretném; nem akarok megsérteni senkit.
Akkor, ettől a szinttől, (a GAR de Bina spirituális szintjétől), felemelkedem a szeretet szintjére, és korrigálom a vágyaimat az adakozás tulajdonságaival (a ZAT de Bina spirituális szintje). A ZAT de Bina a spirituális Partzuf méhe, tehát vágyom adakozni mindenkinek, és ki akarom tölteni ezt a vágyamat. Ezen a módon, elértem a gyűlölettől, a szeretethez.
Ebből tehát láthatjuk, hogy csak egy parancsolat van, a szeretetre vonatkozó, amelyet két lépcsőben érhetünk el. Kezdetben, ellene vagyunk a szeretnek, és mielőtt bármi mást akarnánk, el kell érni a semleges állapotot. Ha ezt elértük, akkor emelkedünk a szeretet szintjére.
A 613 parancsolat, mindenkinek a kapni akarását korrigálja, ami nagyon sok tulajdonságból áll, és ezért különböző típusú korrekciókat igényel, bár mindegyik azért létezik csak, hogy elérhető legyen a szeretet. Folyamatosan a gondolatainkban kell tartani a végső célállomást; különben nem tudjuk magunkra vonni a Reformáló Fényt. Ezért folyamatosan gondolnunk kell a végső, korrigált állapotra, ahol a Fény és a Teremtő reformál engem, és ahol Izrael, a Tóra és a Teremtő egyek.
Talán úgy látja valaki: “Miért kellene a Teremtőn gondolkoznom, éppen most? Ő messze van tőlem, tehát had teremtsem meg a kapcsolatomat a közösséggel először!” Azonban semmit nem tudunk addig korrigálni a közösségben, ameddig magunkra nem vonjuk a Reformáló Fényt. Ez az a különleges Fény, amelynek végre kell hajtania a korrekciót, és a korrekció Fénye, valójában a Teremtő, tehát nem feledkezhetünk meg erről.
Ezért, mind a“613” korrekció, ami mögött, a másokra irányuló szeretet gondolata van (a legfőbb parancsolat, a Teremtőre irányuló szeretet) mindig jelen kell, hogy legyen. Ennélkül, nem tudjuk magunkra vonni, a Körbevevő Fényt, és nem tudunk korrigálni semmit, nem vagyunk képesek semmihez kapcsolódni.
kn
