A Zóhár: A lelkünk élettörténete
Mialatt olvassuk a Zóhárt, folyton erőfeszítést kell tenni hogy lássuk a lelkek szellemi kapcsoló rendszerét és az egyes szavak mögötti szellemi hálózatot. A nevek mögött, mint Simon, Reuben, vagy Gád, a “jobb csípő” és a “bal csípő” Izrael táborában, egyes tettek, vagy “kígyók” nem jó vagy rossz vágy áll, hanem a mozgása és iránya a pillanatnyi tett viszonylatában, az számít.
Ezért kívánatos a Zóhárt mint a kapcsolatunk történetét nézni, a köztünk történő kép vagy minta történetét. Nem kétséges hogy mindig ebben a helyzetben vagyunk csak fel kell tárni. Ez az oka, hogy a olvassuk a Zóhár-t:hogy vágyjunk az elbeszélésnek feltárulására.
És most arra van szükségünk, hogy mindent megtegyünk, hogy ezt a történetet összekössük magunkkal és ne essünk bele a csapdába, hogy távoli helyekről és eseményekről beszél a Zóhár. Mindez most történik köztünk: a kapcsolatunkban,a kölcsönös biztosítékunkban, a közös mozgalmunkban.
