Kérdés:
Hogyan használhatjuk a gyakorlatban a „sokak imáját” a gyűlésen? Milyen gondolat, milyen viszonyulás a többiekhez ajánlatos a gyűlés idején?
Válasz:
7,000 ember lesz a gyűlésen. Ez hatalmas erő! Ha csak kicsit is társulni kezdenek (az egyéni képességeik szerint, hisz vannak „nagyok” és „kicsik” tapasztaltak és kezdők köztük) ha akarják, hogy részévé váljanak a folyamatnak, ez már elég. Azért, mert a szellemiségben az erő minősége fontosabb, mint a mennyisége. Ha van egy vezető, aki tudja az utat s mindenki követi őt, akkor mindenkit eljuttat a célhoz.
Van egy nagy és tapasztalt csoportunk, akik már 15 éve tanulnak. Ezek az emberek tudják és értik, mit kell tenni. És ha még pár ezer tanuló belép, nem számít, mert a szelem a piramis csúcsáról jön. Ezért mindenki egy irányba társul és a „sok” az „egy” lesz, „egy ember egy szívvel”. Tudjuk a korábbi gyűlések tapasztalatából, hogy éppen ez történik.
A gyűlés alatt mindenki sokféle belső érzést megél: néha menekülni akar, néha visszatérne. Ez a belső munka erejét mutatja, a kijavítások intenzitását és az elemzésekét belül. Három nap alatt elérhet olyan eredményeket, amiket máskor egy év alatt ér el, vagy még akkor sem. Ezért áldásos a gyűlésen részt venni.
Minden nap adok előadást a gyűlés alatt, s ezen túl lesznek társas találkozók, szemináriumok, kultúrműsorok, étkezések, s egyebek. Mindez azt célozza, hogy a sokból egyet teremtsünk, hiszen egygé kell válnunk, hogy a Teremtőre hasonlítsunk. Ezeken át értjük meg, hogy mit is jelent a „szeresd felebarátodat”.
Valamit szükségképpen elérünk ha erre haladunk. A végtelen társulást nem tudjuk elérni, de az 1/125-öd részét, a legkisebb szellemiségi szintet elérhetjük így. És akkor érezni fogjuk, hogy van köztünk egy kis Fény, ami a szellemiségi élet érzését adja. Ebben az érzésben a test felett vagyunk és érzékelünk egy másmilyen erőmezőt, a fizikai érzékeléstől eltérő dimenzióban.
Mindezt a köztünk kialakuló társulás eredményezi, a sokak imája. A „sokak imája” azt jelenti, hogy kérjük az adás késztetését sok ember felé, hogy ebben a késztetésben érezzük meg a Teremtőt.
Kérdés:
A gyűlés melyik részében várhatom ezt az érzést?
Válasz:
A felkészüléstől függ ez. Ha jól felkészülünk, ha ismerjük az anyagokat és az előadások témáit, megtanuljuk a dalokat és részt veszünk a kérdések megírásában és megválaszolásában, akkor semmi sem fogja megakadályozni, hogy megtapasztaljuk a kölcsönös társulást és a minket egyesítő Felső Erőt már az első nap végére.
